Orwell 1984-éhez nagyban hasonló könyv, ez is egy disztópia, egy negatív jövőt felfestő alkotás. A legnagyobb különbség talán a társadalom mozgatórugójában van: míg Orwellnél mindent a Nagy Testvértől való félelem szabott meg, a Szép új világ "lakói" a hedonizmus jegyében élik mindennapjaikat. Tobzódnak a drogokban és a szexben, de a káros következményeket már megszüntette a modern, fejlett technika: szülés és gondoskodás helyett "gyárak"-ban készülnek az emberek, ahol már egész kicsi koruktól "kondícionálják" őket arra, hogy melyik kasztba fognak kerülni - ezt a hipnopédiával érik el, vagyis a gondolatok manipulálásával. A kasztok is nagyon érdekesek: az Alfáktól, vagyis a társadalom csúcsától kezdve le egészen az Epszilekig, akik már-már állati értelemmel rendelkeznek, és a legalantasabb munkákat végzik. Mindenki elfogadja a helyzetét, munkáját, sőt nagyon is elégedett vele. Csak egyvalaki nem tudja elfogadni ezt a világot: a főhős, aki a civilizáción kívüli világból érkezett, teljesen más értékrenddel. Nekem egy fokkal jobban tetszett, mint az 1984, részben azért, mert kevésbé volt nyomasztó a hangulata, kevésbé volt hangsúlyos az elnyomás, a diktatúra motívuma, ami igazából csalóka mert a 101-es szobánál sokkal kifinomultabb módszerekkel hatnak az emberekre: elérik, hogy beletörődjenek sorsukba, sőt, eleve egy bizonyos munkára nevelik őket. Ez a rendkívül erős meghatározottság talán túlzásnak tűnik, de ha belegondolunk, hogy akár a mai oktatási rendszer is mennyire fenntartja a kialakult társadalmi egyenlőtlenségeket, mennyire konzerváló hatású, ismét csak aktuálisnak nevezhetjük ezt a művet is.