Nagy várakozással néztem a számos formában (rádiójáték, színdarab, film) napvilágot látott alkotás elé, hiszen egész kultusz teremtődött köré, rajongók népes táborával és feldolgozások tömkelegével. És valóban, rendkívül eredeti, vicces és szórakoztató... az első része. A négyrészes trilógia (!) első negyede zseniális és humoros, kicsit ugyan igénybe veszi az agytekervényeinket, de kellő odafigyeléssel a nyelvi poénok is ülnek. Azonban a további részek kissé csapongóak és zavarosak lesznek, a humor pedig egyre erőltetettebb.

A több millió kilométeres, éves és fényéves ugrándozások a galaxisban nem csak a szereplőket terhelik meg, hanem bizony az olvasót is: sokszor csak kapkodtam a fejem a nagy számokat olvasván. Mindenesetre Adams-nek sikerül bizarr tükröt tartani az emberiség elé, és érzékeltetni, milyen irinyó-pirinyó porszemek vagyunk csupán az univerzumban. Irinyó-pirinyóságunk ellenére mégis rendkívül agresszíven és nagyképűen kérkedünk körülbelül 3000 éves civilizációnkkal, rendkívül egyedinek és utolérhetetlennek tartva teljesítményünket, pedig... 

Lényeg a lényeg, ne essünk pánikba, törölköző mindig legyen nálunk, hallgassunk a delfinekre, és ami a legfontosabb: 42.