Nagyon érdekes olvasmánynak bizonyult ez a kötet, két szempontból is. Egyrészt Faludy György nemrég olvasott önéletrajzi regényéhez rengeteg adalékkal járul hozzá, az időszak megértésében nagyon sokat segít. Másrészt mivel nem egy rég letűnt korról van szó, hanem szüleink, nagyszüleink révén közvetlen kapcsolatunk lehet a könyvben leírtakkal, sok mai jelenségre is magyarázattal szolgálhat.

A rendszerváltást megelőző évtizedekről igen kevés szó esik csak a történelemórákon, ezért sok kifejezés inkább az idősebb generáció szóhasználatából lehet ismerős. A "maszekolás", a "szimatszatyor", a "szőke kóla" vagy az "aprítós" mind ennek a kornak a "vívmányai". A fényképeket nézegetve rengeteg ruhadarab, bútor, jármű és épület régi ismerősként köszönt vissza, sokat közülük még a mai napig használunk. A divatos retró-életérzés persze figyelmen kívül hagyja azokat a húsbavágó körülményeket, amik szintén a Kádár-korszak velejárói voltak. A mindennapok egyre enyhülő, de továbbra is makacsul kitartó átpolitizálása, a pártpropaganda gátlástalan terjesztése vagy a bizalmatlanság légköre a feledés jótékony homályába vész. 

Az elmúlt körülbelül 40 év megítélése nem ennek a bejegyzésnek a feladata, ahogy a könyv sem foglal egyértelműen állást a korszak sikeressége mellett vagy ellen. A felsorolt tények, adatok, statisztikák magukért beszélnek, akit pedig hidegen hagynak a számok, az csak nézzen körül jártában-keltében, vagy beszélgessen idősebb rokonaival.