Fogalmam sincs, hogy Rice ezzel a regénnyel akarta-e lezárni a Vámpírkrónikák 13 részt számláló ciklusát, de van egyfajta sorozatfinálé hangulata az egésznek. Sajnos ezt már sosem fogjuk megtudni, mivel az írónő 3 évvel utolsó regényének megjelenése után elhunyt. A Blood Communion-nal búcsúzunk…

Régen rossz, ha az egykori kedvencét az ember már csak kötelességtudatból folytatja. Pedig sajnos ez a helyzet Anne Rice Vámpírkrónikáival - az első regények keltette lelkesedést felváltotta az unalom, majd a csalódottság. Ráadásul a Lestat herceg után tényleg azt hittem, hogy a mostani rész lesz az…

Végre-valahára megtörténik a nagy fúzió, Rice vámpíros és boszorkányos-táltosos mondaköre egy kötetben, egy történetben kap méltó lezárást - legalábbis a regény elején ezt hittem én is, és valószínűleg az írónő is. Aztán sem a könyv, sem az idő nem igazolta várakozásainkat: a Blood Canticle csupán…

Rice varázsvilága most már kezd kissé túlzsúfolttá válni: kezdetben csak a vámpírok voltak, de már az ő világuk is szépen túlburjánzott, azután jött a Mayfair-család története boszorkányokkal és táltosokkal, most pedig a szellemesdibe kóstolunk bele egy újabb New Orleans-i család, a Blackwood-ok…

A Mayfair-klánról szóló mini-sorozat befejező része sajnos ugyanazt a leszálló ágat követi, amit a Lasher megkezdett. Miközben az első két rész negatívumai (túlburjánzó leírások, vontatottság, ismétlések) megmaradtak, cserébe nem kapunk semmi újat, semmi kárpótlást  - illetve amit annak szántak, az…

A Mayfair-klán, és háziszellemük, Lasher történetének folytatásától azt vártam volna, hogy az első rész felvezetése után végre beindulnak az események, és helyrebillen az arány a leíró és a tevőleges epizódok között. Nem így történt. Rice nem tudja meghazudtolni önmagát, megmarad szenvedélyes…

Kicsit olyan volt ez a regény, mintha az írónő szerelemgyereke lenne: igyekezett mindent belepakolni, ami a vámpíros könyvekből esetleg hiányozhatott neki. A legszembeszökőbb az épületek mániákus leírása, szinte látjuk magunk előtt a színeket, formákat, sőt az illatokat, felületeket is. Ezek az…

A Vámpírkrónikák következő részében úgy tűnhet, hogy lassan az összes vérszívó történetét megismertük már. Kissé erőltetetten indul Lestat ősöreg barátjának, Mariusnak hosszú meséje, az elején úgy gondoltam, fölösleges még egy vámpírt előrángatni azért, hogy Marius neki regélhesse el ezeréves…

A Vámpírkrónikák soron következő része végre sikeresen egyesíti a sorozat régi elemeit az újakkal: visszatérnek korábbi kedvenceink (Lestat, Louis és egy meglepetésvendég), miközben újításként a boszorkányság és a vudu világába nyerünk betekintést. A kissé elhúzott, terjengős előzménytörténetből…

Egyértelműen az eddigi leggyengébb kötet Rice vámpíros sorozataiból, valahogy Lestat nélkül nem az igazi... Az írónő elkövette azt a "hibát", hogy egy olyan meghatározó és erős karaktert hozott létre, akinek hiánya a többi rész rovására megy. Hamar rájött tévedésére, mert a következő könyvekben…

A Vámpírkrónikák következő kötetében nem Lestat körül forognak az események, ő éppen bénult álmát alussza az előző részben átélt kalandok után. A mesélő most egy női vámpír, Pandora, aki "terápiás céllal" írja le történetét, ami egészen a Római Birodalom aranykoráig nyúlik vissza. Művelt és gazdag,…

Kedvenc vámpírunk (nem Edward, hanem Lestat) ezúttal szó szerint az ördöggel cimborál amikor a bukott angyal megkeresi, és arra kéri, legyen a segédje. Egy hihetetlen utazásra viszi hősünket, és vele együtt mi is bepillanthatunk a mennyországba, láthatjuk Jézus keresztrefeszítését, végül pedig…

Újabb kalandjára kísérjük el Lestat-ot, az örökké kíváncsi, sosem nyugvó, saját létezésének határait folyton feszegető vámpírt. Ezúttal egy titokzatos, furcsa emberrel találkozik, aki képes elhagyni a testét, hogy lelke egy másik emberbe költözzön. Test-cserét ajánl Lestat-nak, így a vámpír egy…

A sorozat 6. kötete az eddig mellékszereplőként megismert Armand történetét mondja el. Főhősünk a reneszánsz idején vált vámpírrá, tizenéves fiúként. Rice megdöbbentő részletességgel mutatja be a történelmi korok váltakozását, sajátosságaikat, fontosabb gondolati irányzatait és persze művészetét. Ez…

A Vámpírkrónikák harmadik kötetének szintén Lestat a főhőse, aki lázadó személyiségét követve, felfedi az emberek előtt a vámpírok létezésének titkát (persze dalszövegeibe rejtve), és ezzel kivívja a többi vérszívó haragját. Ám lázadása nem merül ki ebben: még az előző kötetben életre keltette…

A Vámpírkrónikák második kötetében Lestat történetét ismerhetjük meg, illetve tisztázódik néhány homályos részlet is, mely Louis beszámolójából nem derült ki elég világosan. Lestat a krónikák főhősévé növi ki magát, lázadó és az évezredes hagyományokkal szembeszálló szelleme uralja a kötetet.…

Elérkeztem a kedvenc vámpíros könyveimhez: ez Anne Rice Vampire Chronicles (Vámpírkrónikák) sorozata, melyből eddig 4 kötetet sikerült elolvasnom. Ezekben egyesülnek Bram Stoker és Stephenie Meyer vámpír-figuráinak (számomra) pozitív tulajdonságai. Rice lényei egyes szám első személyben vallanak…