Capriccio=szeszélyes, kötetlen formában írt zenedarab. Ez pedig egy csapongó, követhetetlen írásdarab. Persze szép dolog, hogy Hrabal megemlékezik szüleiről, a letűnt, boldog békeidők korszakáról, de ezt tehette volna kissé élvezetesebb formában is. Biztosan én vagyok régimódi, de szeretem, ha egy…

Kundera regényét leginkább a kettősségek könyveként tudnám jellemezni: egyszerre összetett és könnyen értelmezhető, egyszerre szól az egyénről és a társadalomról, filozófiáról és erotikáról. Anélkül, hogy túl sokat próbálnék belemagyarázni, találtam egy egészen vállalható elméletet ezekre a hatalmas…