"The wider we read the freer we become." /Jeanette Winterson/

litfan

litfan


Stephen King: Night Shift /Éjszakai műszak/ (1978)

2024. február 17. - Barbie66

Nem ez az első novelláskötet, amit King-től olvastam, így nem ért váratlanul az amerikai szerző féktelen fantáziája. Ismét bebizonyította, hogy a leghétköznapibb tárgyak is gyilkos eszközzé válhatnak, és hogy az emberi elme a legsötétebb borzalmak tárhelye. Tehetségét mi sem példázza jobban, mint…

Tovább

Stephen King: Four Past Midnight /Titkos ablak, titkos kert/ (1990)

Két merőben különböző, de Kingre ugyanúgy jellemző novella került bele ebbe a kötetbe, és mindkettő remek volt a maga módján. Az amerikai szerzőt előszeretettel aposztrofálják a horror mestereként, de rengeteg műve egyáltalán nem ebbe a műfajba sorolható, akad köztük fantasy, krimi, sci-fi vagy épp…

Tovább

Stephen King: The Dark Half /Halálos árnyék/ (1989)

King újra egy tőle már megszokott elmebeteg történettel támad - és nyer meg magának. Az olvasás szüneteiben, a hétköznapok sodrában teljesen agyamentnek tűnő sztori a könyvet fellapozva mégis újra meg újra beszippant. Mert hát mekkora idiótaság már, hogy egy kisfiú agyából kioperálják a daganatnak…

Tovább

Edgar Allan Poe: The Fall of the House of Usher /Az Usher-ház vége/ (1839)

Aki átvergődik ezen a novellafüzéren, az elmondhatja magáról, hogy tanúja volt több műfaj világra jöttének is - ám mint az ikerszülések általában - ez is nehéz szülésnek bizonyult. Ha nem lettem volna tisztában a kötet irodalmi jelentőségével, bizony hamar búcsút mondtam volna az egésznek. Mivel…

Tovább

Sylvia Plath: The Bell Jar /Az üvegbura/ (1963)

Nehéz szavakba önteni, mit is gondolok erről a könyvről, ami az írónő első és utolsó regénye is egyben. A fő gondom az, hogy mennyire befolyásolja a kötet megítélését a tény, hogy a megjelenése után nem sokkal Sylvia Plath 30 évesen öngyilkos lett. Ha nem lenne ez a végtelenül szomorú önéletrajzi…

Tovább

Stephen King: Firestarter /A tűzgyújtó/ (1980)

King egy korábbi, már-már klasszikusnak számító regénye került sorra, ami bőven tartogat izgalmakat, de közben el is gondolkodtat. A regény központi motívuma az emberi elme - ez persze King legtöbb művéről elmondható, de ezúttal nem pusztán a félelemkeltés céljából vájkál a tudatalattinkban, hanem…

Tovább

Elina Hirvonen: Hogy ő is ugyanarra emlékezzen (2005)

Kellemes meglepetés volt ez a régóta a könyvespolcomon figyelő regény. Nem sokat tudtam róla előzetesen, így elvárások nélkül vágtam bele, és másnapra be is fejeztem. Ez csak részben tudható be a könyv rövidségének, inkább a remek olvasmányélménynek köszönhető. Nehéz témát jár körbe, de mégsem válik…

Tovább

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1880)

Az egyik legszebb szülinapi ajándékom idén az, hogy végre befejeződött ez a gyötrelmes, iszonytatóan hosszú könyv. A blogom elkezdésekor megfogadtam, hogy mindig az őszinte véleményemet fogom leírni még a legnagyobb klasszikusokról is, akár azt is kockáztatva, hogy emiatt műveletlennek, rossz…

Tovább

Stephen King: It /Az/ (1986)

King lassan egész Maine államot benépesíti szörnyekkel, ezúttal főleg gyerekek az áldozatok, ami rengeteg borzalmas epizódot eredményez - ám nem is mindig a rémek a legijesztőbbek... King legnagyobb erőssége, ahogy az emberi elmében rejtőző gonosz erőket képes megjeleníteni, újra meg újra…

Tovább

J. M. Coetzee: In the Heart of the Country /A semmi szívében/ (1977)

Coetzee különleges, kísérletező írói tevékenységének újabb gyöngyszemét olvastam, és talán ez a műve tetszett eddig legjobban. A Nobel-díjjal is elismert szerző szívesen bolyong az emberi elme útvesztőiben, és mutat be olyan élethelyzeteket, amik az egyenlőtlenség, az alá-fölérendeltségi viszony…

Tovább

J. M. Coetzee: Dusklands /Alkonyvidék/ (1974)

Coetzee regénye voltaképpen két teljesen külön történetből áll. Hogy mégis mi köti össze őket? Erre elég nehéz megtalálni a választ. Az egyik szál Coetzee kitalált asszisztenséről/tanítványáról szól, aki az USA oldalán segédkezett a vietnámi háború pszichológiai hadviselésében. Tanulmányt ír arról,…

Tovább

Margaret Atwood: Surfacing /Fellélegzés/ (1972)

Egy fiatal nő visszatér gyermekkora helyszínére, hogy felkutassa eltűnt apját. Valójában ennyiről szól ez a regény, és mégis annyi minden másról is. Atwood rengeteg motívumot képes összesűríteni egyetlen rövid kis könyvbe, és mégis meg tudja őrizni a gondolatiság mellett az esztétikumot is.…

Tovább

Marquis de Sade: Szodoma százhúsz napja (1785)

Egy újabb félbehagyott könyv... körülbelül az egyharmadáig bírtam, de annyira nem esett jól a lelkemnek, hogy inkább nem kínoztam magam vele tovább. Az Amerikai psycho ehhez képest egy tündérmese volt, és akkor még nagyon enyhén fogalmaztam. Nem tartom magam különösebben prűdnek, sőt, szeretem, ha…

Tovább

Salman Rushdie: The Satanic Verses /Sátáni versek/ (1988)

Újra elővettem azt az egyetemi évek alatt olvasott regényt, ami megjelenésekor óriási botrányt kavart és írójának életét is veszélybe sodorta. Annak idején nem volt időm elmélyedni Rushdie bonyolult világképében, inkább csak átsiklottam fölötte, kipipálva az olvasmánylistáról. Másodszorra olvasva…

Tovább

Stephen King: Misery /Tortúra/ (1987)

A maga eszköztelenségében is hátborzongató és lebilincselő regény King egyik legismertebb műve: nincsenek benne vámpíok, szellemek vagy zombik, csupán két ember összezárva egy mindentől távol eső házban. Hasonló volt a felállás a tíz évvel korábban írt Ragyogásban, azzal a különbséggel, hogy abban…

Tovább

John Fowles: The Collector /A lepkegyűjtő/ (1963)

Azt már Stephen King óta tudjuk, hogy az emberi elme a borzalmak legfélelmetesebb tárháza. Bár Fowles regénye nem kimondottan horrortörténet, inkább pszichológiai jellegű, a kiszolgáltatottság, a bezártság rémesebbek bármilyen véres jelenetnél. Mirandát, a gyönyörű, tehetséges és intelligens…

Tovább

Giuseppe Tomasi di Lampedusa: Il gattopardo /A párduc/ (1958)

Különleges kis könyv ez: szerzője egy tudós lelkületű, szicíliai származású herceg, akinek halála után jelent meg egyetlen műve. Lampedusa saját bőrén tapasztalhatta meg az olasz nemességet érzékenyen érintő társadalmi változásokat, ezért regénye akár egy első kézből származó beszámoló is lehetne,…

Tovább

Michael Cunningham: The Hours /Az órák/ (1998)

Cunningham regénye érdekes hármas párhuzam író, olvasó és főhős élete között. Virginia Woolf, Laura Brown és Clarissa Dalloway egy-egy napját meséli el, de ennél sokkal többet is ad. Betekinthetünk abba az egyedi és megismételhetetlen folyamatba, ami az olvasás triumvirátusa (író-olvasó-főszereplő)…

Tovább

Paulo Coelho: Veronika meg akar halni (1998)

A brazil szerző ezúttal tabutémákat döntöget: öngyilkosság és halálvágy, elmebetegség és épelméjűség - egyik sem könnyen emészhető, mégis úgy érezzük, hogy a végén minden a helyére fog kerülni. Egy fiatal lány története az események fő szála, aki 24 évesen úgy dönt, nem szeretne tovább élni. Bekerül…

Tovább

Charlotte Perkins Gilman: The Yellow Wallpaper /A sárga tapéta/ (1892)

Ez az alig pár oldalas kis "szösszenet" súlyosabb kérdéseket feszeget, mint sok vaskos, száz- meg százoldalas könyvóriás. Emellett még arra is képes, hogy egy új műfaj képviselője legyen, és ráadásul még a frászt is ránk hozza. De mi is történik ezen a néhány oldalon? Főhősünk egy fiatal,…

Tovább

Ken Kesey: One flew over the cuckoo's nest /Száll a kakukk fészkére/ (1962)

Érdekes... egy szanatórium mindennapjai, ahol nem igazán lehet eldönteni hogy az ápoltak vagy az ápolók őrültek meg teljesen. Persze igaz az is, hogy mint minden egészségügyi intézményben úgy általában, itt sem érdekük, hogy a páciensek meggyógyuljanak, hiszen akkor nem lenne munka, pénz, stb. Ezért…

Tovább

Joseph Heller: Catch-22 /A 22-es csapdája/ (1961)

Általában messziről elkerülöm a háborús, katonai témájú könyveket, filmeket, de ez a regény annyira híres, hogy már puszta kíváncsiságból is el kellett olvasnom. Szerencsére nem a harci cselekményeken van a hangsúly, annál sokkal mélyebbre megy le a mű: a II. világháborús amerikai hadsereg…

Tovább

Bret Easton Ellis: Amerikai psycho (1991)

Egy könyv, amit soha többé nem vagyok hajlandó elolvasni. Értem én, hogy társadalomkritika, meg görbe tükör, de aki ilyesmiket ír le, azzal valami nagyon nincs rendben. Egy amerikai menő pasas a főhős, egy igazi aranyifjú: jó állás, pénz, lakás, márkás holmik... annyira fontos neki a márka, hogy az…

Tovább
süti beállítások módosítása