Nem ez az első novelláskötet, amit King-től olvastam, így nem ért váratlanul az amerikai szerző féktelen fantáziája. Ismét bebizonyította, hogy a leghétköznapibb tárgyak is gyilkos eszközzé válhatnak, és hogy az emberi elme a legsötétebb borzalmak tárhelye. Tehetségét mi sem példázza jobban, mint…

Fogalmam sincs, hogy Rice ezzel a regénnyel akarta-e lezárni a Vámpírkrónikák 13 részt számláló ciklusát, de van egyfajta sorozatfinálé hangulata az egésznek. Sajnos ezt már sosem fogjuk megtudni, mivel az írónő 3 évvel utolsó regényének megjelenése után elhunyt. A Blood Communion-nal búcsúzunk…

Régen rossz, ha az egykori kedvencét az ember már csak kötelességtudatból folytatja. Pedig sajnos ez a helyzet Anne Rice Vámpírkrónikáival - az első regények keltette lelkesedést felváltotta az unalom, majd a csalódottság. Ráadásul a Lestat herceg után tényleg azt hittem, hogy a mostani rész lesz az…

Végre-valahára megtörténik a nagy fúzió, Rice vámpíros és boszorkányos-táltosos mondaköre egy kötetben, egy történetben kap méltó lezárást - legalábbis a regény elején ezt hittem én is, és valószínűleg az írónő is. Aztán sem a könyv, sem az idő nem igazolta várakozásainkat: a Blood Canticle csupán…

Mintha J.K. Rowling nem egy kávézóban, hanem egy kocsmában (bocsánat, pub-ban) írta volna meg a Harry Pottert. Ez volt az első benyomásom erről az ígéretesen induló, aztán sajnos érdektelenségbe fulladó regényről. Pedig minden adott volt ahhoz, hogy most lelkendezve új kedvencet avassak,…

Rice varázsvilága most már kezd kissé túlzsúfolttá válni: kezdetben csak a vámpírok voltak, de már az ő világuk is szépen túlburjánzott, azután jött a Mayfair-család története boszorkányokkal és táltosokkal, most pedig a szellemesdibe kóstolunk bele egy újabb New Orleans-i család, a Blackwood-ok…

A horror nagymesterétől most először olvastam vámpíros történetet, és nem okozott csalódást. Követve a Bram Stoker által megszabott irányt, az ő teremtményei is inkább szörnyek, mint érző lények. Ám az igazság az, hogy ezúttal sem csupán a horror-elemek miatt érdemes elolvasni a kötetet. King nem…

A Vámpírkrónikák következő részében úgy tűnhet, hogy lassan az összes vérszívó történetét megismertük már. Kissé erőltetetten indul Lestat ősöreg barátjának, Mariusnak hosszú meséje, az elején úgy gondoltam, fölösleges még egy vámpírt előrángatni azért, hogy Marius neki regélhesse el ezeréves…

A Vámpírkrónikák soron következő része végre sikeresen egyesíti a sorozat régi elemeit az újakkal: visszatérnek korábbi kedvenceink (Lestat, Louis és egy meglepetésvendég), miközben újításként a boszorkányság és a vudu világába nyerünk betekintést. A kissé elhúzott, terjengős előzménytörténetből…

Egyértelműen az eddigi leggyengébb kötet Rice vámpíros sorozataiból, valahogy Lestat nélkül nem az igazi... Az írónő elkövette azt a "hibát", hogy egy olyan meghatározó és erős karaktert hozott létre, akinek hiánya a többi rész rovására megy. Hamar rájött tévedésére, mert a következő könyvekben…

A Vámpírkrónikák következő kötetében nem Lestat körül forognak az események, ő éppen bénult álmát alussza az előző részben átélt kalandok után. A mesélő most egy női vámpír, Pandora, aki "terápiás céllal" írja le történetét, ami egészen a Római Birodalom aranykoráig nyúlik vissza. Művelt és gazdag,…

Kedvenc vámpírunk (nem Edward, hanem Lestat) ezúttal szó szerint az ördöggel cimborál amikor a bukott angyal megkeresi, és arra kéri, legyen a segédje. Egy hihetetlen utazásra viszi hősünket, és vele együtt mi is bepillanthatunk a mennyországba, láthatjuk Jézus keresztrefeszítését, végül pedig…

Újabb kalandjára kísérjük el Lestat-ot, az örökké kíváncsi, sosem nyugvó, saját létezésének határait folyton feszegető vámpírt. Ezúttal egy titokzatos, furcsa emberrel találkozik, aki képes elhagyni a testét, hogy lelke egy másik emberbe költözzön. Test-cserét ajánl Lestat-nak, így a vámpír egy…

A legendás filmsorozat könyvváltozatának folytatása, ami néhány évvel az első rész után játszódik. Barnabasnak már-már sikerült emberré válnia hű társa, Julia segítségével, mi több, az esküvőjüket tervezgetik. Természetesen bonyodalmak zavarják meg az idillt, Angelique emléke továbbra is kísérti a…

Természetesen ehhez a könyvhöz is egy filmen át vezetett az út, ám sajnos az ideális sorrendet nem sikerült betartani, így előbb láttam a Tim Burton-Johnny Depp-Helena Bonham-Carter trió által fémjelzett, zseniálisan őrült művet, az Éjsötét árnyékot. A film maga egy 70-es években készült kultsorozat…

Egy újabb vámpírregény, ezúttal Svédországból, gyerek főszereplőkkel. Dióhéjban ennyit is el lehet mondani erről a könyvről, meg persze sokkal többet is. A legtöbb szereplőt a kettősség motívumával lehetne leginkább megragadni, egyszerre lehet sajnálni őket és viszolyogni tőlük, vagy együttérezni…

Utolsó vámpíros írásként (egyelőre) a legújabb őrületet, az Alkonyat-sorozatot szeretném kicsit kivesézni. A könyvekkel kapcsolatban az volt az érzésem, mint a Harry Potter-sorozattal: sajnos én ebből már kinőttem (eufémizmus nélkül: kiöregedtem). Nem vagyok híve annak az elképzelésnek, hogy egyes…

A sorozat 6. kötete az eddig mellékszereplőként megismert Armand történetét mondja el. Főhősünk a reneszánsz idején vált vámpírrá, tizenéves fiúként. Rice megdöbbentő részletességgel mutatja be a történelmi korok váltakozását, sajátosságaikat, fontosabb gondolati irányzatait és persze művészetét. Ez…

A Vámpírkrónikák harmadik kötetének szintén Lestat a főhőse, aki lázadó személyiségét követve, felfedi az emberek előtt a vámpírok létezésének titkát (persze dalszövegeibe rejtve), és ezzel kivívja a többi vérszívó haragját. Ám lázadása nem merül ki ebben: még az előző kötetben életre keltette…

A Vámpírkrónikák második kötetében Lestat történetét ismerhetjük meg, illetve tisztázódik néhány homályos részlet is, mely Louis beszámolójából nem derült ki elég világosan. Lestat a krónikák főhősévé növi ki magát, lázadó és az évezredes hagyományokkal szembeszálló szelleme uralja a kötetet.…

Elérkeztem a kedvenc vámpíros könyveimhez: ez Anne Rice Vampire Chronicles (Vámpírkrónikák) sorozata, melyből eddig 4 kötetet sikerült elolvasnom. Ezekben egyesülnek Bram Stoker és Stephenie Meyer vámpír-figuráinak (számomra) pozitív tulajdonságai. Rice lényei egyes szám első személyben vallanak…

Éppen 100 évvel Bram Stoker Drakulája után Freda Warrington úgy döntött, hogy megírja a nagy előd történetének folytatását. Természetesen nem lehet "hiteles" folytatásról beszélni, mivel az eredeti mű szerzője 1912-ben meghalt, így nem sok köze lehet ehhez a verzióhoz. Inkább egyfajta…

Választásom most minden vámpíros könyvek ősére esett, mely még nyomokban sem emlékeztet a mai divatos vérszívó-regényekre. Ha választanom kéne, inkább ezt a régimódi, hagyományos "szörnyet" részesíteném előnyben, szemben a modern, "vegetáriánus" és enyhén metroszexuális lényekkel. Stoker főhőse…