Ami első hangzásra egy nyálas, sablonos ömlengésnek tűnik - nos, az elolvasva sem okoz nagy meglepetést. Védekezhetnék azzal, hogy csak a nyelvgyakorlás miatt kezdtem bele, és nem is tettem le, de a tény akkor is tény: elolvastam egy "néniregényt" és túléltem. Mondjuk ez nagyrészt az olasz nyelv szépségének tudható be...
Egy 80 éves asszony visszaemlékezéseit olvashatjuk napló formájában, ahol leírja katasztrofális kapcsolatát lányával, majd unokájával. Éppen a lényeg marad azonban ki: nem tudjuk meg, hogy pontosan mitől is siklott félre a két kapcsolat, de tény, hogy az idős asszony magányosan tengeti napjait. Talán a lelkiismeretén szeretett volna ezzel a naplóval könnyíteni, talán a életével akar számot venni, mindenesetre az írás tele van bölcs meglátásokkal, az unokának címzett hasznos tanácsokkal. Egy magányos nő szájából azonban kissé hiteltelenül csengenek a párkapcsolatokra vonatkozó tanácsok...