A kétkötetes történelemkönyv második része szerencsére nem okozott csalódást, ismét a már bemutatott, remek, élvezetes stílusban íródott. A jelen felé haladva az események értelmezése egyre ellentmondásosabb, hiszen sokkal kevesebb idő választ el minket a II. világháborútól, mint például a keresztes hadjáratoktól, így nem alakulhatott még ki egységes szemlélet a történészek között sem. A könyv nem mulasztja el bemutatni a fontosabb nézeteltéréseket, véleménykülönbségeket, amik rávilágítanak arra, hogy soha, semmit nem lehet a fekete-fehér, jó-rossz kategóriákon keresztül vizsgálni.

Különösen jól látszik ez a megosztottság az ipari forradalom társadalmi hatásainak bemutatásában: rengeteg érvet olvashatunk az új jelenségek, találmányok hasznáról, de legalább ugyanennyit káros mivoltukról is. Ránk vár a feladat, hogy eldöntsük, szerintünk merrefelé billen a mérleg, elégedettek vagyunk-e a modern civilizáció áldott-átkozott vívmányaival.

A két világháború eseményeinek bemutatása számomra két okból volt lebilincselő: egyrészt, mivel rengeteg könyvet olvastam már, amik közvetve a háborúról szólnak, így az irodalmi leírások után már kíváncsi voltam a tényekre is, amik egy biztos hátteret adnak a regények cselekményeihez. Másrészt érdekes volt egy másik ország szemszögéből, felfogásából olvasni a történelemórákon bemagolt eseményeket. Kapcsolódási pontok, párhuzamok tömkelege tárul fel így előttünk, ami hidat verhet akár két olyan távoli ország között is, mint Nagy-Britannia és Magyarország.