Tízéves a blog - Jubileumi toplista 2.

2020. február 29. - Barbie66

10 éves a litfan

A blogom régebbi bejegyzései közt böngészve meglepve vettem észre, hogy a legelső könyvelemzést bizony még 2010-ben írtam! Ez a 10 év rengeteg változást hozott az életembe, de a könyvek és a róluk írt kritikák biztos pontként mindig megmaradtak nekem. Voltak (olvasás szempontjából) aktív és kevésbé haladós időszakok, de a kitűzött cél, az 1001 db könyv elolvasása lassan, de biztosan közeledik.

Ezt a szép kerek évfordulót megünneplendő, idén minden hónapban összeállítok egy tematikus top 10-es listát az eddigi olvasmányaimból. Nyilván (ahogy eddig is) minden esetben egy teljesen szubjektív, csakis a saját ízlésemet tükröző rangsorról lesz majd szó, aminek a célja a visszatekintés, az összegzés és az esetleg feledésbe merült könyvek felidézése.

Február - Az irodalom 10 legerősebb éve

A jubileumi ranglisták sorát folytatva ezúttal egy kronológiai összeállítást terveztem. Régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy kicsit behatóbban is megvizsgáljam az eddig elolvasott könyveim listáját, amit jobb ötlet híján a megjelenési évük szerint rendszereztem. Feltűnt, hogy vannak évek, ahonnan alig olvastam bármit is, máskor viszont sok fontos-jelentős-híres könyv jelent meg ugyanabban az évben.

Bevallom a fenti cím kissé fellengzősen hat és olyan hatást kelt, mintha én aztán tökéletesen átfogó ismeretekkel rendelkeznék a világirodalom egész történetéről és mint ilyen, általánosan érvényes állításokat lenne módomban megfogalmazni. Ez egyáltalán nincs így, az olvasmánylistám több, mint hézagos, így hát megint segítségül hívom a "szubjektív" varázsszót, és kissé változtatnék a címen is, legyen Az irodalom (szerintem) 10 legerősebb éve.

A kronologikus olvasmánylistámhoz visszatérve az rögtön kiderül, hogy a könyvek időbeli eloszlása egyáltalán nem egyenletes. Sokkal több regényt olvastam a 20. század utolsó évtizedeiből, mint mondjuk a 19. századból, vagy korábbról. (Az 1001 könyves listára rápillantva azért az is kiderül, hogy ez nem véletlen: ott is sokkal nagyobb a merítés a modern és kortárs szerzőktől, nyilván jóval több könyv jelenik meg manapság, mint a regényírás hajnalán.)

Mi értelme van tehát egy ilyen hézagos, tudományos alaposságot messzemenőkig nélkülöző, teljesen saját véleményt tükröző listának? Ha őszinte akarok lenni, nem sok, legfeljebb annyi, hogy megadja a rácsodálkozásnak azt az élményét, amit az összeállításakor magam is átéltem. Ritkán kapunk keresztmetszetet (legyen bármilyen szűk is) a magyar, európai és amerikai irodalom pillanatnyi helyzetéről, éppen ezért izgalmas volt egymás mellé helyezni, hogy melyik évben éppen hol és mi is jelent meg. Csábító lenne egyből "ítéletet" is mondani az adott országok "irodalmi fejlettségéről", de igyekeztem visszafogni magam, a már fentebb taglalt korlátozó tényezők miatt. Lássuk hát a listát:

10. 1929

Félúton a két világháború között, még az első sokkját nyögve, nagy társadalmi átalakulások készülődnek a mélyben. Az európai írók számára évtizedekig meghatározó téma lesz a háború alatt és után átélt traumák, mind az egyén, mind a társadalom szintjén, Amerikában viszont főleg az afroamerikaiak elnyomása ad mondanivalót a szociálisan érzékeny szerzőknek. Bár a fenti könyvek egyike sem lett a kedvencem, jelentőségük az irodalomban tagadhatatlan.

9. 2011

2011 több szempontból is emlékezetes év a könyvrajongók szemszögéből: megjelent a kultikus Trónok harca-sorozat eddigi utolsó része, és megindultak a találgatások, hogy vajon Martin be tudja-e fejezni az eposzi léptékű, most már nyilvánvalóan rajta is túlmutató fantasy-regényfolyamot. 2011-re úgy is emlékezhetünk, mint az évre, amikor E. L. James és A szürke ötven árnyalata sajnálatos módon bekerült a köztudatba, és kitörölhetetlen nyomot hagyott a popkultúrában. A év legnagyobb dobása számomra mégis A marsi (amiből Mentőexpedíció címmel készült film), ami fanyar humorával, ötletes témafelvetésével új színt hozott a sci-fi irodalomba.

8. 2000

Miután mindenki túlélte az ezredfordulóra jósolt világvégét, Murakami, Rice, Coelho, Schlink, Martin és Atwood egy-egy újabb könyvvel jelentkezett, Zadie Smith és Janne Teller pedig debütált mint új szerző. Közülük Teller az, aki igazán megdöbbent és elgondolkodtat regényével, Smith pedig felszállt az akkoriban divatos multikulti-vonatra. Itthon Esterházy Péter megírja nagyszabású családtörténeti regényét, Nógrádi Gábor pedig az ifjúsági irodalomhoz tesz hozzá egy újabb kedves kis könyvet.

7. 1987

A kezdődő nárcizmus jeleit mutatva szépen beválogattam a listába a születési évemet is, szerencsémre nem kell különösebb indokot találnom rá, a fenti könyvek magukért beszélnek. Faludy György önéletrajzi regénye a recski munkatáborban átélt szörnyűségekről az év meghatározó irodalmi alkotása lehetett hazánkban, ahogy Stephen King hátborzongató thrillere az angolszász országokban.

6. 1997

Az előző helyezett óta eltelt tíz év, de McEwan és Winterson alkot rendületlenül (szerencsére). 1997 minden bizonnyal a Harry Potter-láz kirobbanásának éveként vonul be a történelmbe, de akkor még senki nem sejtette (legfőképpen a kávéházakban írogató ex-tanárnő Rowling) hogy mekkorát is fog szólni a fiatal varázsló és barátainak története. Közben a felnőtt-irodalomban nagy érdeklődés mutatkozik a keleti, egzotikus történetek iránt, Japán és India is felkerült a kortárs regények térképére.

5. 1996

1996 a szinglik és a TV éve volt. Szinte hihetetlen, hogy Nagy-Britanniában és az USA-ban ugyanabban az évben bukkant elő két, a populáris kultúrát azóta is uraló nőszemély: Bridget Jones és Carrie Bradshaw. Velük került be a köztudatba a "szingliség" fogalma, és vált egy külön iparág megteremtőjévé. A limonádékon túl azért komolyabb alkotások is születtek ebben az évben, a Nobel-díjas Doris Lessing is új könyvvel jelentkezett, csakúgy, mint a Booker-díjas Margaret Atwood. Ne felejtsük el megemlíteni Spiegelman rendhagyó, képregény-formátumú családtörténetét a Holokausztról, és hát valahol Amerikában egy George R. R. Martin nevű fickó papírra vetette a Trónok harca első részét is.

4. 1847

A 19. század közepén még nem jelentek meg regények százai minden évben, ezért is rendkívüli, hogy két ilyen fontos alkotást ugyanakkor adtak ki. Hát még ha hozzátesszük, hogy a szerzők nővérek, és férfi álnéven voltak kénytelenek írni. Az Üvöltő szelek és a Jane Eyre szerzői persze azóta saját nevükön is megkapták a méltó elismerést korszakalkotó regényeikért.

3. 1985

A dobogós helyezettek között mindössze nyolc év az eltérés, úgy tűnik, hogy a 70-es, 80-as évek alkotásai különösen kedvesek számomra. 1985-ben jelent meg például a Vámpírkrónikák második része, a főszerepben Lestat-tal, vagy Atwood azóta kultikus sorozattá átdolgozott A szolgálólány meséje is. Winterson két művét is kiadták ebben az évben. Két dél-amerikai szerző, Allende és Marquez pedig tovább szélesítette irodalmi horizontomat.

2. 1977

Az első és a második hely között variáltam a legtöbbet, hiszen lehetetlen patikamérlegen súlyozni irodalmi alkotásokat. Végül második lett 1977, amikor is a szívemnek oly kedves Középfölde teremtéstörténete jelent meg Tolkien fiának szerkesztésében. Ezenkívül King alkotott ismét nagyot A ragyogás-sal, ami után egy hotel sem lesz már ugyanolyan. Kiadták még a később Nobel-díjjal elismert Coetzee második regényét, nálunk pedig Szabó Magda zseniális megemlékezését édesanyjáról.

1. 1980

A lista élén végül egy olyan év végzett, amikor is született egy alkotás egy később Nobel-díjas szerzőtől (Coetzee), megjelent egy dupla Booker-díjas regény Rushdie-tól, Umberto Eco pedig debütált és óriási sikert ért el A rózsa nevével. Angolul ebben az évben jelent meg a Védett férfiak, és Murakami is jelentkezett egyik első művével.

Elképzelhető, hogy pár év múlva tovább bővíthetem majd ezt a ranglistát, vagy akár az új olvasmányokkal gazdagodva akár módosíthatom is a helyezéseket.