"The wider we read the freer we become." /Jeanette Winterson/

litfan

litfan


Passuth László: A lombard kastély (1941)

2019. augusztus 03. - Barbie66

Ez volt az első Passuth-regény, amit kortársként jegyzett az író, az utószóban vall arról, hogy a történelmi regények között szüksége volt egy kis szünetre. Ez jól mutatja, mekkora szellemi munka lehet belemerülni egy másik világba, egy másik történelmi korszakba. Persze nem tudott teljesen…

Tovább

Felix Salten: Bambi (1923)

Újabb kötelező olvasmányt végeztem ki, ezúttal csak pár óra alatt, mert tényleg rövid és szórakoztató könyvről volt szó. Arra nem emlékszem pontosan, hogy melyik évfolyamon ismerik meg Bambi történetét a gyerekek, de talán még alsóban, vagyis 9-10 évesen. Az olvasóközönség zsenge kora ellenére a…

Tovább

Passuth László: Nápolyi Johanna (1940)

Egy olyan regény, amiben minden második férfi szereplő Róbert, Károly (esetleg Károly Róbert), vagy Lajos, amiben a nevek magyar, latin, olasz és francia változatait folyton váltogatják, és ami apró betűkkel is nettó 600 oldal, első hangzásra nem tűnik sem túl szórakoztatónak, sem pedig…

Tovább

Cesare Pavese: La luna e i falò /A hold és a máglyák/ (1950)

Bevallom, hogy a könyv elolvasása kétségbeesett kísérlet volt az olasz nyelvtudásom életben tartására, és mint ilyen, bőven maradtak homályos részek. Folytonos szótárazással nem szerettem volna rontani az olvasmányélményt, ezért néhányszor csak annyit értettem, hogy valaki valamivel csinál valamit…

Tovább

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (1920)

Egy hiperérzékeny kiskamasz először szembesül a felnőttek világának igazságtalanságaival, és közben sokat sír. Ennyiben össze is lehetne foglalni az egyik legtöbbet szidott általános iskolai kötelező olvasmány cselekményét. Szegény kis Nyilas Misi valamiért rendkívül ellenszenves a szinte vele…

Tovább

Elio Vittorini: Conversazione in Sicilia /Szicíliai beszélgetés/ (1941)

Mattia Pascal után egy újabb olasz férfi dönt úgy, hogy márpedig neki muszáj elutaznia, és csapot-papot otthagyva rohanni valami ismeretlen cél felé. Nagy kópénak is hihetnénk regényünk főhősét, ám ezúttal másról van szó: levelet kap édesapjától, amiben közli vele, hogy elhagyta édesanyját, így hát…

Tovább

Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön (1918)

Úgy tűnik, a kötelező olvasmányok sajátja, hogy szomorkás hangvételűek legyenek - mintha ez alapján válogatnák össze őket. Nincs ez másként Móra klasszikusánál sem, ami egyszerre melengeti és facsarja össze szívünket. Az író saját gyermekkorát eleveníti fel, az őt körülvevő bölcs, jószívű, egyszerű…

Tovább

Nikosz Kazantzakisz: Zorbász, a görög (1946)

Nem lehet egyszerű dolga a modern görög alkotóknak: meg kell küzdeniük az egész klasszikus ókori örökségükkel, ami elég nagy nyomást jelenthet számukra. Bár akkora hatást valószínűleg nem tudnak még egyszer gyakorolni a kultúrára, nekik is ugyanúgy megvan a helyük a műveltség térképén, mint más…

Tovább

Alberto Moravia: Gli indifferenti /A közönyösök/ (1929)

Az olasz író egyik első regénye mintegy előrevetíti későbbi témáit, ami főként a családi kapcsolatok és a külvilág behatásai körül forognak. Érdekes megfigyelni a párhuzamokat és eltéréseket a jelenlegi és egy későbbi könyve anya-lánya karakterei között. A különbség főként a külső tényezőkben…

Tovább

D. H. Lawrence: Sons and Lovers /Szülők és szeretők/ (1913)

A brit író munkásságának gerincét alkotó trilógia első, a többihez lazábban kapcsolódó része, ami főként önéletrajzi ihletésű. A jellegzetes stíluselemek már itt is megjelennek, megadva a regénynek azt az összetéveszthetetlen "Lawrence-s" hangulatot, ami már az első olvasáskor magával ragadott.…

Tovább

Gárdonyi Géza: Egri csillagok (1901)

Érdekes élmény régi kedvenceket leporolni, újra elővenni, összehasonlítani az akkori véleményünket a friss benyomásokkal. Ha jól emlékszem, még hatodikban volt kötelező olvasmány Gárdonyi regénye, és egyszerűen imádtam, 5-6-szor biztosan elolvastam az elkövetkező néhány évben. Tetszett a pörgős…

Tovább

Fónagy Iván: A mágia története (1943)

A kötet címe alapján egy tudományos alapokon nyugvó kronologikus áttekintést vártam varázslókról, babonákról és parajelenségekről. Ehhez képest kaptam egy óriási szöveghalmot, ami a témához illően homályos volt, és Fónagy telepakolta kibogozhatatlan mondatokkal és gondolatmenetekkel. Szerencsére még…

Tovább

Luigi Pirandello: Uno, nessuno e centomila /Az ezerarcú ember/ (1926)

A regény főhőse egy újabb gondtalan olasz uracska, aki jó dolgában a makarónis tál fölött a lét nagy kérdéseiről elmélkedik. Mivel egyéb problémája nincs, ezért kreál magának: egy nap a tükörben nézegeti magát, mire a felesége megjegyzi, hogy igen, minden szép és jó, csak az orra ferde egy kissé.…

Tovább

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (1907)

Feltett szándékom újraolvasni a már-már elfeledett kötelező olvasmányokat, így előkerült Molnár Ferenc kultikus alkotása is. Talán általános iskola ötödik osztályában volt előírt könyv A Pál utcai fiúk, ez volt az első komoly feldolgozandó mű (bár jobban belegondolva, alsóban a Vuk sokkal durvább…

Tovább

Selma Lagerlöf: Nils Holgersson csodálatos utazása (1906)

Na így kell országimázst építeni és hazafiasságra nevelni! A svéd írónő könyvében nyoma sincs terjengős pátosznak, vagy túlbuzgó melldöngetésnek - ehelyett bölcsen, szelíden, egyszersmind rendkívül érzékletesen festi le hazája tájait és lakóit. Nils Holgersson, az elvarázsolt kisfiú szemén keresztül…

Tovább

Luigi Pirandello: Il fu Mattia Pascal /Mattia Pascal két élete/ (1904)

Életünk egy-egy nehezebb pillanatában biztosan sokunknak eszébe jutott már, milyen egyszerű megoldás lenne, ha fognánk magunkat, kisétálnánk az ajtón és soha nem néznénk vissza. Nem nyomasztana többé a sok kínzó gondolat, és tiszta lappal kezdhetnénk egy boldogabb életet. Pirandello regényében ezzel…

Tovább

Passuth László: Esőisten siratja Mexikót (1939)

Passuth László történelmi kalandregénye izgalmas és tanulságos olvasmánynak bizonyult. A spanyol Hernan Cortés 1520-as mexikói hódításait meséli el, és bár az indián-téma lerágott csontnak tűnhet Winnetou és társai után, hiteles forrásokból táplálkozó, igényes szövege mégis tud újat mondani. A…

Tovább

J. M. Barrie: Peter Pan /Pán Péter/ (1904)

Keserédes történet felnőtté válásról és elmúlásról - felnőtteknek; klasszikus kalandregény kalózokkal, indiánokkal és sellőkkel gyerekeknek. Barrie minden korosztálynak szánhatta könyvét, ügyelt rá, hogy mindenki találjon benne valamit magának. Aztán az is elképzelhető, hogy a bennünk élő gyermek…

Tovább

Ernest Hemingway: A Farewell to Arms /Búcsú a fegyverektől/ (1929)

Majdnem napra pontosan két éve olvastam Hemingway előző regényét, a Fiestá-t. Bár később íródott, a Búcsú a fegyverektől egy korábbi történelmi időszakban játszódik, az I. világháború idején. Főhősei szintén angol és amerikai állampolgárok, ezúttal viszont nem Francia- vagy Spanyolország a helyszín,…

Tovább

Thomas Mann: Mario és a varázsló (1929)

Elolvastam. Átrágtam az elsőtől az utolsó betűig. Mégsem esett le, hogy pontosan miről is szól ez a kisregény, egészen addig, míg bele nem pillantottam az elemzésekbe. A kedélyes olasz nyaralásnak induló történet ekkor nyerte el értelmét számomra, jött a megvilágosodás: ez bizony az elnyomás, a…

Tovább

Thomas Mann: A varázshegy (1924)

Vannak azok a könyvek, amiket túl rövidnek érzünk, és akár 1000 oldal után is szívesen folytatnánk még. És vannak azok, amiket kész kínszenvedés végigolvasni, mert csak nyúlnak-nyúlnak, mint a rétestészta. Sajnos A varázshegy az utóbbi kategóriába tartozik, és bár tényleg mindenevő vagyok a könyvek…

Tovább

Szerb Antal: A Pendragon legenda (1934)

Nem tudok olyan nőhöz vonzódni, akit okosnak tartok. Valahogy úgy érzem, mintha homoszexualizmus volna. Ez a szimpatikusnak éppen nem nevezhető gondolat ragadt meg leginkább az emlékezetemben, miután befejeztem a könyvet. Talán szellemességnek szánta a szerző, vagy tényleg ez volt az akkor…

Tovább

Nagy Lajos: Képtelen természetrajz (1921)

Nagy Lajos karcolat-gyűjteményét elolvasva olyan mérhetetlen világvége-hangulat szállt meg, hogy kénytelen leszek valamiféle tudatmódosító szerhez nyúlni, ami visszarángat a normális kedélyállapotomba. Köszönhető mindez annak a keserű, ironikus hangvételnek, ami az egész kötetet jellemzi. Megjelenik…

Tovább

Italo Svevo: La coscienza di Zeno /Zénó tudata/ (1923)

"Jajnemár!" - ez a felkiáltás szakadt ki belőlem körülbelül az ötödik oldal elolvasása után. Azt hiszem megtaláltam a Mrs. Dalloway párját: a Zénó tudata legalább annyira unalmas, érdektelen és követhetetlen. Egy szerencsétlen figura naplóját olvashatjuk, aki pszichoanalízisen vesz részt, hogy nem…

Tovább

Ernest Hemingway: The Sun also Rises /Fiesta, a nap is felkel/ (1926)

Néhány, hazájától meglehetősen távolra szakadt angol és amerikai éli világát Franciaországban, majd Spanyolországban. Utazgatnak, megszállnak itt-ott, délben reggeliznek, éjszaka vacsoráznak, beszélgetnek egymással, a helyiekkel, és rengeteget isznak - egyszóval remekül érzik magukat. Mindez azonban…

Tovább
süti beállítások módosítása