"The wider we read the freer we become." /Jeanette Winterson/

litfan


Marquis de Sade: Szodoma százhúsz napja (1785)

2017. szeptember 30. - Barbie66

Egy újabb félbehagyott könyv... körülbelül az egyharmadáig bírtam, de annyira nem esett jól a lelkemnek, hogy inkább nem kínoztam magam vele tovább. Az Amerikai psycho ehhez képest egy tündérmese volt, és akkor még nagyon enyhén fogalmaztam. Nem tartom magam különösebben prűdnek, sőt, szeretem, ha…

Tovább

Michel Houellebecq: Behódolás (2015)

Hű, ez gyorsan megvolt! A francia szerző tömör, egynapos (eddig tart elolvasni) regénye mégis számos kérdést vetett fel bennem, hosszú idő óta először kellett jegyzetelnem. Klasszikus műveket szokás az "örökérvényű" jelzővel illetni, ami nem jelent mást, mint hogy a témaválasztás vagy a mondanivaló…

Tovább

Agota Kristof: Trilógia (1986-1991)

A három, szétválaszthatatlan egységet alkotó regényből álló kötet úgy indul, mint egy szimpla háborús történet, elhagyott, nehéz sorsú kisfiúkkal, kegyetlen nagymamával és egy saját, belső világ kialakításával. Hamar rá kell jönnünk, hogy ez nem a Narnia krónikái, de még csak nem is az Iskola a…

Tovább

Robert Merle: Védett férfiak (1980)

A francia szerzőtől ez az első könyv, amit olvastam, de biztosan nem az utolsó. Hajmeresztően izgalmas történet ez a társadalom teljes átalakulásáról és a nemi szerepek felcserélődéséről. A cselekmény dióhéjban is elmondható, a hangsúly nem itt van, hanem a mögöttes tartalmon. Tehát egy vírus…

Tovább

Joanne Harris: Chocolat /Csokoládé/ (1999)

Csodás kis könyv, ami nem csak az elmére, hanem az érzékekre is hat. Hogyan is lehetne negatív kritikát írni egy történetről, amiben a csokoládé kapja a főszerepet? Szerencsére az ételek, italok, illatok, ízek ínycsiklandó leírásán túl többet is rejt Harris regénye. Szó esik például arról, hogy a…

Tovább

Francois Trassard (szerk.): Hétköznapi élet Napóleon korában (2004)

A Háború és béke után épp kapóra jött a szépséges sorozat újabb kötete, hiszen éppen azt a kort mutatja be, amiben több regényóriás is játszódik (a H&B mellett például A nyomorultak is). Napóleon uralkodásának 15 éve szinte teljesen átformálta Franciaországot. A történelem során csak kevesen…

Tovább

Cécile Aubry: Belle és Sébastien (1965)

Arra már nagyon régen rájöttek az okosok, hogy gyerekekkel és cuki állatokkal szinte mindent el lehet adni. Ebben a regényben is ez a fő "termék", szerencsére azonban kapunk mellé mást is, ingyen. Aubry édes kis ifjúsági regénye nagyon ártatlan és tiszta. Egy cigány kisfiú és egy kóbor pásztorkutya…

Tovább

Francois Trassard (szerk.): Hétköznapi élet a Napkirály korában (2006)

A számos regényben és filmben megjelenített korszakban hihetetlen ellentétek fértek meg egymás mellett. Ekkor épült a Versailles-i palota, és törtek ki éhséglázadások, ekkor történtek a boszorkányüldözések és kezdett feljődni a modern tudomány, illetve ez a legkifinomultabb illemszabályok és egyben…

Tovább

Guy de Maupassant: Bel Ami /A szépfiú/ (1885)

Egy újabb kínosan aktuális regény: hogyan érjünk el sikereket a külsőnk és a kapcsolataink segítségével, ha igazán semmihez sem értünk? Túl egyszerű lenne a mai világ celebjeivel párhuzamba állítani Maupassant főhősét, Duroy-t, pedig csak annyi a különbség köztük, hogy más közönségnek próbálják…

Tovább

Alexandre Dumas: A három testőr (1844)

Valószínűleg mindenki hallotta már az Athos, Porthos és Aramis neveket, a D'Artagnan-ról már nem is beszélve. A három (+1) testőr kalandjai számos filmet megihlettek már, ideje tehát az eredeti alkotást is megismerni. Kalandokban, hőstettekben nincsen ebben sem hiány, talán a történelmi szál az, ami…

Tovább

Boris Vian: Tajtékos napok (1946)

Azt hiszem a legnagyobb gondom ezzel a könyvvel az, hogy túl műveletlen vagyok ahhoz, hogy élvezzem vagy akár csak értékeljem. Nem tetszett a zavaros, átláthatatlan stílus, a furcsa, kidolgozatlan képek és szófordulatok. Pedig a szürreális díszletek között egy korrekt kis szerelmi történet bújik…

Tovább

Victor Hugo: A párizsi Notre Dame (1831)

A notre dame-i toronyőr (Quasimodo) története talán mindenkinek ismerős, ha máshonnan nem, akkor a Disney-rajzfilmből. Azonban óriási hiba lenne egy csupa öröm és boldogság könyvet várni, a valóság ennél sokkal ridegebb, kegyetlenebb. Quasimodo nem egy szeretnivaló, csúnyácska álmodozó, hanem inkább…

Tovább

Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja (1844)

Hatalmas regény-folyam egy életet végigkísérő bosszúhadjáratról, és az eközben tönkretett sorsokról. A klasszikus történet főszereplője Edmond Dantes, akinek fényesen induló szakmai- és magánéletét irigyei egy aljas húzással terelték teljesen más mederbe. 14 évet tölt börtönben, ahonnan teljesen új…

Tovább

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (1943)

Úgy döntöttem, hogy leporolom az anyák-napi műsorok és idézet-gyűjtemények sztárját, és lehántva róla a sallangokat és közhelyeket, friss szemmel olvasom újra. Szerencsére nem kellett csalódnom, valóban egy olyan klasszikusról van szó, ami a "helytelen használat" miatt sem kopik meg. Gyerekeknek és…

Tovább

Stendhal: Vörös és fekete (1830)

Egy tipikus meg nem értett zseni történet: a fiatal, tehetséges, de paraszti sorból származó Julien kalandjait olvashatjuk, aki elég ambíciózus ahhoz, hogy kitörjön a szegénységből. Sajnos azonban a nemesek nem nézik jó szemmel a fiú karrierjének szárnyalását, rengeteg irigye lesz, akik ahol csak…

Tovább

Victor Hugo: A nyomorultak (1862)

A NAGY FRANCIA regény: a két nagybetűs szóval mindent el is lehet mondani erről a könyvről. Nagy, mert rendkívül hosszú, körülbelül 1000 oldalas, mert hatalmas téma- és időbeli anyagot ölel fel (politika, erkölcs, vallás, közélet, társadalom, stb.), és mert stílusa is rendkívül változatos. Francia,…

Tovább

Guy de Maupassant: Egy asszony élete (1883)

Ha Zola regénye az alsóbb társadalmi osztályok gondjait mutatja be, akkor Maupassant művét ennek kiegészítésének is lehet tekinteni, mivel itt egy nemesi család életébe kapunk betekintést. Lényegében nincs nagy különbség a két főhős sorsa között, mindkét nőt kihasználják, majd eldobják. Persze…

Tovább

Émile Zola: A Patkányfogó (1877)

Zola regénye számomra a nők teljes kizsákmányolásának ábrázolása, mely most éppen Párizsban, a 19. század végén játszódik le a társadalom alsó rétegeiben. Adott egy lány, aki a szebb jövő reményében Párizsba szökik élete első szerelmével, aki történetesen üti-veri, csinál neki 2 gyereket, és elveszi…

Tovább