"The wider we read the freer we become." /Jeanette Winterson/

litfan

litfan

Jung Chang: Wild Swans /Vadhattyúk/ (1991)

2017. április 09. - Barbie66

wild_swans.jpgÉletrajzi regény - ez a kínai írónő művének legfontosabb és egyben legmegdöbbentőbb jellemzője. Anélkül, hogy ezzel tisztában lennénk, a Vadhattyúkat tekinthetnénk az 1984-hez hasonló disztopikus társadalmi rémálomnak is - ám korántsem az. Amit pusztán az irodalmi alkotások sötét borzalmainak tekintünk, azt a valóság képes messze-messze túlszárnyalni. Jung Chang édesanyja, a nagymamája és a saját életén keresztül képet kaphatunk a maoista Kína szürreális világáról. A kommunizmus elburjánzása, az önkényuralom tombolása rövid idő alatt szétverte még a legalapvetőbb társadalmi egységeket is. Családokat szakítottak szét, életeket tettek tönkre egyetlen tollvonással. Az élet minden területét a politika irányította, így aztán tönkrement a gazdaság, elpusztultak ősi kulturális emlékek és leálltak a tudományos kutatások. Az éhezés és nélkülözés mellett az emberek életét az állandó wild_swans2.jpgfélelem és létbizonytalanság nehezítette. A túlélés érdekében még a gondolkodásukat is állandó kontroll alatt tartották. Ez a folytonos feszültség megszámlálhatatlan ember halálát okozta, nem beszélve azokról, akikkel közvetlenül végzett a regnáló hatalom. 

Jung Chang könyvét kötelező olvasmánnyá tenném, hiszen amellett, hogy a mai világ egyik nagyhatalmának történetét ismerhetjük meg benne, aprólékos, első kézből való beszámolót kapunk egy diktatúra kialakulásáról és működési mechanizmusáról. Az értelmetlen látszatintézkedések, a pártszimpátjung_chang.jpgia alapján kiosztott pozíciók, az állandó bűnbakkeresés - és találás -, vagy a társadalmi csoportok egymás ellen hangolása nálunk sem ismeretlen fogalmak. Félő, hogy az 1956-os forradalmunkat még megszeppenve néző Kína mögé politikai kultúrát tekintve lassan besorolunk mi is.

 

Azzal uralkodott, hogy megutáltatta az embereket egymással. Így érte el, hogy Kínában az átlagemberek is elvégeztek sok olyan feladatot, amit más diktatúrában egy szakmai elitre bíznak. Maónak sikerült a diktatúra leghatásosabb fegyvereivé formálnia az embereket. Ezért volt lehetséges, hogy kormányzása alatt nem jött létre Kínában egy KGB-hez hasonló szervezet. Nem volt rá szükség. Azzal, hogy felszínre hozta és táplálta az emberek leggonoszabb tulajdonságait, Mao egy erkölcsi átokföldjét hozott létre, megteremtette a gyűlölet országát.

A bejegyzés trackback címe:

https://litfan.blog.hu/api/trackback/id/tr1612412679

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása