Ebben a hónapban már a második klasszikus-újraértelmezést olvasom, ezúttal Margaret Atwood tollából. Egy kiadó Shakespeare műveinek feldolgozására kért fel kortárs szerzőket, az elkészült írásokat pedig egy sorozat formájában jelentették meg. Atwood választása Shakespeare egyik legkülönösebb…

Te jó ég, micsoda elmebeteg jövőt fest az emberiség elé Atwood! Az már a Guvat és Gazella olvasásakor is látszott, hogy milyen könnyedén tudja felrúgni az összes betonbiztosnak hitt társadalmi építményünket, de a mostani regényében még egy lépéssel tovább ment és az emberi érzéseket vette célba.…

A kanadai írónő ismét remek érzékkel ábrázolt egy rendkívül összetett élethelyzetet: egy felbomló házasságot, amiből mindkét fél nyíltan kifelé kacsintgat. A feleség épp most vesztette el legutóbbi szeretőjét, aki öngyilkos lett, a férj pedig megunt szeretőjét cseréli egy fiatalabbra. Házasságuk…

Atwood soron következő regénye egy olyan nőről szól, aki szinte az egész életét hazugságokra építi. Mivel sajnos volt már szerencsém hasonló emberhez, ezért az írónőnek elég nehéz volt bármiféle együttérzést kiváltania belőlem a főhőse iránt. Pedig gyönyörűen felépíti a karaktert, kezdve a…

Nem vagyok biztos benne, hogy Atwood megfelelő formát választott az írásaiban szereplő témáknak. A kötet 14 novellát tartalmaz, amik elég vegyesek - színvonalukat és hangulatukat tekintve is. Akadnak itt melankolikus történetek családokról a gyerekek szemszögéből: első szerelem, idősödő szülők,…

Az Atwood-tól megszokott mély, alapvető társadalmi struktúrákat feszegető kérdések most egy fogyaszthatóbb, cselekmény-centrikusabb regényben kaptak helyet. Ismét egy nő a főszereplő, egy fiatal újságíró, aki nemrég esett túl egy életmentő műtéten, mely során daganatot távolítottak el a melléből. A…

Azt eddig is tudtam, hogy Atwood rendkívüli író, de most már az is körvonalazódik bennem, hogy mennyire sokoldalú. Olvastam már tőle lélektani regényt, eposz-újraértelmezést, krimit, fejlődésregényt, fantasyt és feminista disztópiát, melyek persze sokkal összetettebbek annál, hogy egy-egy műfaj alá…

Egy fiatal nő visszatér gyermekkora helyszínére, hogy felkutassa eltűnt apját. Valójában ennyiről szól ez a regény, és mégis annyi minden másról is. Atwood rengeteg motívumot képes összesűríteni egyetlen rövid kis könyvbe, és mégis meg tudja őrizni a gondolatiság mellett az esztétikumot is.…

Egy rövidebb mélyrepülés után a kanadai írónő ismét elkápráztatott zseniális stílusával. Mint azt már megszokhattuk tőle, ezúttal is nők vannak a cselekmény középpontjában, a férfiak csak mellékszereplőkként tűnnek fel. Három nő sorsát követjük nyomon, akiket összeköt a közös "ellenség", a gyönyörű…

Bár a könyv (mint utólag kiderült) nem az eredeti Avonlea-i krónikák, hanem csupán a TV-sorozat alapján készült feldolgozás, mégis alkalmas arra, hogy megemlékezzen a Prince Edward-sziget lakóinak bűbájos világáról. Rajongói oldalak tucatjai listázzák az eltéréseket és a hasonlóságokat a két verzió…

Mindig érdekes élmény nagy klasszikusok modern átdolgozását olvasni, hiszen rengeteg új szempont, jelentésréteg kerülhet napvilágra, amik eddig elsikkadtak a már unalomig ismert sorok között. Atwood kisregényének az Odüsszeia képezi az alapját, ám ezúttal Pénelopé, Odüsszeusz felesége kapja a…

Atwood eddigi leggyengébb könyvét fogtam ki, ami egy valóban megtörtént 19. századi bűntettet dolgoz fel. A regény maga nagyon "technikás": több narrátort használ, váltogatja ezek szemszögét (az egyik főszereplőről egyes szám első személyben, a másikról egyes szám harmadik személyben olvashatunk),…

Egyik legkedvesebb írónőm korai műve került a kezembe - összetett, sok témát feldolgozó, de mégis szórakoztatóan szellemes. Atwood-tól megszokott módon ismét a nőiség, a nők helyzete a fő irányvonal, de emellett számos más társadalmi kérdést is felvet a könyv. Mit tehet egy húszas évei közepén…

Azt hiszem eljött az ideje, hogy a kanadai írónőt a kedvenceim közé helyezzem, hiszen újra és újra lenyűgöz könyveinek sokrétűsége, mélysége és az az őszinteség, amivel a nők helyzetéről, a világban betöltött szerepükről ír. Nem lehet beskatulyázni egy társadalmi csoport szószólójaként, minden…

A belőle készült filmnek köszönhetően ismét felkapott könyv méltán foglalhatja el a helyét azon kevés alkotás között, melyek valódi tartalommal és mondanivalóval bírnak. Pi története felemelő, felfoghatatlan és felkavaró egyszerre, ráadásul Martel képes mindezen érzelmeket teljesen új, eddig…

Zseniális könyv, azonnal a kedvenceim közé került! Hogy miért? Nagyon egyszerű: megtalálható benne minden olyan motívum, ami foglalkoztat, ráadásul egy olyan történetben, amit nem lehet félvállról venni. Atwood egy olyan disztópiát alkotott, ami (Orwell-lel vagy Huxley-val ellentétben) egy nő…

Érdemes átverekednie magát az embernek a meglehetősen hosszú regényen (bár egy kedves ismerősöm szerint egy jó könyvet 200 oldalban is meg lehet írni). Itt azonban akciós, "1-et fizet, 3-at kap" üzletet köthetünk, mivel a könyv voltaképpen 3 különálló regényt tartalmaz, melyek önmagukban is…

Ondaatje műve a multikulturalizmus egy igazi gyöngyszeme: hogyan képes együtt élni egy kanadai, egy indiai, egy kanadai-olasz és egy magyar (!) összezárva egy olasz villában (kicsit Dekameron-feeling). Nem csupán a nyilvánvaló kulturális különbségekkel kell szembenézniük, hanem saját múltjukkal és…