Milyen elbizakodott voltam, amikor azt hittem, majd eredetiben, olaszul fogom elolvasni ezt a könyvet. Az első pár oldal (magyarul) meggyőzött arról, hogy ez bizony még így is kihívás lesz, a nyelvi lelemények, régi idézetek, német, francia és latin szövegrészletek nem könnyítik meg az olvasók dolgát. Eco hajmeresztő ugrásokkal köti össze a kultúra különböző színtereit, legyen az történelem, irodalom, zene, vagy popkultúra. Úgy fitogtatja elképesztő műveltségét, hogy közben nem hagy minket az út szélén - durva tempót diktál, de aki kitartó és képes lépést tartani vele, maradandó élménnyel gazdagodhat.

Három értelmiségi, akik egy könyvkiadónál dolgoznak, szórakozásból megalkotnak egy összeesküvés-elméletet, a "Terv"-et, ami magyarázatot adhat létünk értelmére - majd megdöbbenve tapasztalják, hogy a tervük "működik", és akár igaznak is bizonyulhat. Bonyolult fejtegetésekkel, történelmi események átértelmezésével, kódok feltörésével összekötik Európa olyan, látszólag egymástól független jelenségeit, mint a templomos lovagrend, a párizsi metró, Shakespeare, az alkimisták vagy épp az Eiffel-torony. Mindnek fontos szerep jut a rózsakeresztesek téren és időn átívelő mestertervében - vagyis a három jóbarát agymenésében.

A történet remekül megmutatja, hogy kellő műveltséggel és képzelőerővel bárki könnyedén összeállíthat hasonló elméleteket, néhány logikai bukfenccel eltorzíthatja a valóságot a saját kénye-kedve szerint. Eco regényében nem is a végső titok, a rejtély megoldása a fontos, hanem az ahhoz vezető út. 800 oldalnyi fejtörő, agyszülemény és műveltségi vetélkedő után a legfőbb igazság, amit megérhetünk az, hogy ezt a könyvet mindenképp érdemes többször is elolvasni.