Azt hiszem annyi szabadságot megengedhetek magamnak, hogy azokat a műveket, amikről tényleg semmi mondanivalóm nincs, nemes egyszerűséggel elengedjem, és ne próbáljak blogbejegyzést írni a semmiről. Mivel ez egy teljesen a magam örömére működtetett oldal, ahol én hozom a szabályokat, ez így is fog…

Úgy tűnik Portokalos papának a Bazi nagy görög lagziban igaza volt: tényleg minden a görögöktől származik. A Vindex-rajongó görög-amerikai bácsi előszeretettel barangolt az etimológia ösvényein és lelkesen magyarázott bele minden szóba görög eredetet - ugyanezt teszi könyvében a brit humorista, csak…

Szünidei olvasmányaim sorát mi mással is nyithatnám meg, mint egy klasszikus krimivel - bár egyáltalán nem vagyok a műfaj kedvelője, és nem is igazán tudom átérezni mások Maigret, Poirot vagy éppen Holmes iránti rajongását. Nyilván mások ugyanígy viszonyulnak a fantasy, a misztikus vagy éppen a…

Hogyan kerül egy történetbe Don Quijote és Pinocchio? Mitől működhet egy olyan regény, amiben Sancho és a Beszélő Tücsök folytatnak eszmecserét? Mégis miféle agymenés ez? Semmi különös, csak egy újabb Salman Rushdie-kötet. A mágikus realizmus mestere megint bevisz minket a sűrűbe, van itt minden:…

Vajon mi visz rá egy írót, hogy egy másik, majdnem 200 évvel korábban élt kollégája életét és munkásságát szétcincálja, nagyító alatt boncolgassa és újraértelmezze? Mi sülhet ki egy olyan regényből, aminek a főszereplője valós személy, valódi cselekménye viszont nincsen? Valódi, klasszikus…

A láthatatlan ember talán egy fokkal kevésbé ismert mint kortársai, Drakula, Dr. Jekyll és Mr Hyde vagy a nagy előd, Frankenstein. Ez a klasszikus fantasztikus regény átmenetet képez a gótikus rémtörténetek és a modern sci-fi könyvek között, és valahol mindkettő vonásai felismerhetők még benne.…

Jó ötletnek tűnt a saját világnézetemmel ellentétes beállítottságú szerző gondolatait olvasni, és egy kicsit kitekinteni a saját véleménybuborékomból. Egy kedves tanárom mondta azt nekünk annak idején, hogy ő mindig ellenzéki lapokat olvas, mert azok ferdítik kevésbé az igazságot – az nem derült ki,…

Most már biztos, hogy a könyves humort nem nekem találták ki, vagyis számomra nem összeegyeztethető az olvasás és a nevetés fogalma. Elvileg a 'Lucky Jim' kora egyik sikerregénye, ami tele van kacagtató  jelenetekkel, és az angol humor sziporkáival. Nos, én egyetlen szikrányit sem fedeztem fel…

McEwan az az író, aki remekül tud élethelyzeteket felskiccelni, a hétköznapit egy apró csavarral kizökkenteni és aztán aprólékosan megvizsgálni, hogy mi sült ki ebből az egészből. Ezúttal egy alternatív Angliában játszódik ez a kísérlet, egy olyan 80-as években, ahol a Beatles még haknizik, az…

Egy tavalyról maradt adósságot törlesztettem ezzel a könyvvel, ami sajnos nem fért bele a 2025-ös évbe. Így viszont ráérősen, kényelmesen merülhettem bele a "Nagy Alma" történetébe, amit Rutherfurd a tőle már megszokott alapossággal járt körbe. A 800 oldalas terjedelmet leszámítva egy igazi…

Ezt a könyvet már több, mint két hete elolvastam, de a sűrűsödő hétköznapokon nem jutott idő arra, hogy írjak is róla  - meg hát nem is igazán tudnék mit. Mert hogyan is kerekíthetnék egy szellemes, szenvedélyes hangon megfogalmazott, ihletett kritikát egy olyan regényről vajmi kevéssé fogott meg?…

Minden nyáron igyekszem legalább egy "nagy klasszikust" beiktatni az olvasmányaim közé, mert ilyenkor több időm van belassulni és elmerülni a több száz éves féltéglák világában. Tavaly így sikerült a Middlemarch-ot újraolvasnom, idén viszont egy számomra új és ismeretlen, de nem kevésbé híres…

A fél júliust ezzel a monumentális regénnyel töltöttem, ami mind terjedelmében (990 oldal), mind méretében (kb. féltégla) igazi kihívást jelentett. Egy ekkora könyvet nem visz magával az ember sehová, hanem otthona nyugalmában, a kanapé-ágy-terasz Bermuda-háromszögébe zárva, csuklóját zsibbasztva…

Végre egy olyan regény a 17. századból, ami befogadható, elolvasható és már-már élvezhető is. Az Oroonoko jelentőségét nem irodalomtörténészek aggatták rá, hanem az egyszerű olvasó is könnyűszerrel megérheti: ez az első olyan irodalmi alkotás, ami a feketéket jóindulattal és elfogadással közelíti…

Az angol szerző elég komoly novellacsokrot tett le debütáló műveként az asztalra. Van itt minden: vérfertőzés, perverziók és traumatizáló kapcsolatok. Mellbevágó élmény ilyesmiről olvasni, de McEwan képes arra, hogy művészi szintre emelje ezek bemutatását. Nem szépíti vagy enyhíti a testi vagy lelki…

Jean Brodie egy igazán megosztó személyiség: tanítványai bálványozzák, kollégái és felettesei féltékenyek rá - de abban mindannyian egyetértenek, hogy a 40-es éveiben járó tanárnő igazi egyéniség. Hogy ezt az egyediséget miként fogadja be a 30-as évek képmutató Edinburgh-i társadalma (sehogy), és…

Tisztelem és becsülöm azokat, akik hajlandóak végigolvasni Richardson 1500 oldalas remekét, én nem tartozom közéjük. Vívódtam egy ideig, hogy milyen stratégiát kövessek, abban ugyanis biztos voltam, hogy nem leszek képes kitartani az amúgy sem túl eseménydús levélregény végéig, de azért valamennyire…

Nem kellett csalódnom az ikonikus Felhőatlasz szerzőjének újabb regényében, bár azt a szintet talán nem üti meg, a Csontórák mégis egy különleges, izgalmas és elgondolkodtató alkotás. Valamivel kisebbet merít, mint nagy sikerű elődje, és jobban reflektál korunk jelenségeire, de a sci-fi szál sajnos…

Ó, hát ez valami borzalmas volt. A könyv feléig bírtam, aztán elengedtem, mert teljesen lehozott az olvasásról. Biztosan nem jó időben talált meg, nem sok türelmem volt elmélyülni a cirkalmas lélekrajzokban, aprólékosan kidolgozott jelenetekben - máskor talán becsületből végigkínlódtam volna, de…

A Moll Flanders sikerén felbuzdulva Defoe egy szinte teljesen ugyanolyan regényt írt 2 évvel később. A kor nagy slágerének számító ál-önéletrajzok egy-egy -finoman szólva- szokatlan női életutat tárnak elénk. Moll és Roxana a bűnbeesett, bukott nők elrettentő példái, ám egyúttal az erős, független…

Bár 14 évvel ezelőtt született már egy blogbejegyzés Tolkien mesterművéről, azóta sokat változott az ízlésem, ezért elérkezettnek láttam az időt, hogy újra megütköztessem a kedvencemnek gondolt regényt a kissé túlfejlett kritikai érzékemmel. Több tényező is közrejátszott ebben a választásban,…

Kognitív disszonancia redukció. Ez a veretes kifejezés jutott az eszembe nagyjából a századik oldal után - amikor már azért nem hagyja abba az ember az olvasást mert annyi időt és energiát beleölt a kötetbe. Aztán ha nagy nehezen, hosszú hetek kitartásával átverekedte magát rajta, akkor meg már…

Remek érzékenyítő regény kamaszok és felnőttek számára egyaránt, melynek főhőse, Christopher, autista. Az ő szemszögén át követjük az eseményeket, és hamar átvesszük kívülről minimum furcsának tűnő gondolkodásának logikáját. Haddon rendkívül pontosan és érzékletesen mutatja be, hogyan is küzdenek…

Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy kinek ajánlanám ezt regényt, a hozzám hasonló fanatikus anglománokon kívül - a benne olvasottak alapján ugyanis egyértelműen senki sem fog kedvet kapni az angol arisztokrácia közelebbi megismeréséhez. Bár elvileg egy humoros szatíráról van szó, ezt a humort csak…

Bár azt gondoltam, hogy Dickens-től és regényeitől végleg búcsút vettem, adós maradtam az Oliver Twist újraolvasásával és elemzésével. Talán ez az egyik legismertebb műve, rengeteg feldolgozást megélt már a filmvásznon és a színpadon egyaránt. A szerző egy viszonylag korai művéről van szó, ami…