Nem valószínű, hogy valaha is a kedvenceim közé fog tartozni Kafka könyve, nem mondanám sem érdekesnek, sem szórakoztatónak. Persze itt joggal felmerülhet a kérdés, hogy egy irodalmi műnek feltétlen rendelkeznie kell-e ezekkel a tulajdonságokkal. Természetesen nem, de az én szubjektív véleményem szerint egy jó könyvnek viszont mindenképpen. És igen, ezek a fogalmak is egyénenként mást és mást jelentenek, szerencsére nem vagyunk egyformák, nagyon unalmas is lenne a világ! Tehát vissza a könyvhöz: rendkívül nyomasztónak és sötétnek találtam, azt a rossz bezártságérzetet adta vissza, mint ami sötét téli délutánokon fog el. Nem csupán ez keltett rossz érzéseket, hanem a mindent behálózó, burjánzó bürokrácia személytelensége is (a főhőst csak K.-ként ismerjük meg). Már-már érzelmek nélküli, sivár világ ez, ahol az emberi kapcsolatoknak a hivatalos ügyek intézésében van szerepe. Értem én a célzást a mai világ jelenségeire, de talán a valóság mégsem ennyire sötét. A szerző véleményének ismeretében azonban minden "világossá" válik:

Én intenzíven magamba szívtam annak a kornak minden negatív elemét, amelyben éltem.