"The wider we read the freer we become." /Jeanette Winterson/

litfan

litfan

Hadas Krisztina: Anyasors (2019)

2021. július 25. - Barbie66

anyasors.jpgAnyasors... sokáig ízlelgettem magamban ezt a szót, és arra jutottam, hogy nem tetszik. Nem tudom, hogy Hadas maga választotta-e könyvéhez ezt a címet, vagy a kiadó nyomta-e rá, mindenesetre egyáltalán nem illik a mondanivalójához. Van benne valami megváltoztathatatlan, végleges jelleg és egy nagy adag kiszolgáltatottság - számomra fájdalmasan rímel az egykori Isaura-sorozat címére, a Rabszolgasorsra. Anyasors... nem tetszik ez a szó, mert úgy gondolom, hogy manapság anyának lenni már nem kell hogy egyet jelentsen a teljes önfeladással, a végtelen áldozathozatallal, tehát nem egy nőkre mért sorscsapás, hanem egy tudatos, magunk vállalta döntés. Sorsdöntő... akárhogy játszadozom itt a szavakkal, az biztos, hogy a kötetben bemutatott nők egytől-egyig nagyon kemény döntéseket hoztak életük során. De épp ez a lényeg: saját maguk döntöttek az életükről, nem csak sodródtak az árral. Persze ezekkel a döntésekkel aztán együtt kell élni, és talán ez az igazi anyasors. Megtartott és nem megtartott gyerekek, szakítások, válások és kibékülések, költözések és újrakezdések - a tizenegy történetben ott van az élet minden szépsége és fájdalma.

Hadas Krisztina riport-könyvében nyoma sincs a pátosznak vagy a sziruposságnak, kegyetlenül őszintén mutatja be az édesanyákat és édesapákat, testvéreket, otthonokat és élethelyzeteket. Remek érzékkel kérdez bele a ki nem mondottba, vagy hallgat a kimondhatatlankor. Ezt már a könyv alapját képező Jön a baba című tévéműsor alatt is észrevettem, de írásban még jobban érzékelhető ez az óriási empátia. A riportalanyok őszinte kitárulkozása mellett Hadas is bepillantást enged saját anyaság-történetébe, egészen közel engedi magához az olvasót, ami sokak szerint nem méltó egy riporterhez, aki maradjon csak szépen a háttérben. Szerintem viszont így még hitelesebb a tizenegy történet. A megható jelenetek közben meg-megvillan Hadas cinikus humora, és helyrebillenti az egyensúlyt sírós és nevetős részek között.

Az Anyasors tehát nem egy gyerekvállalást propagáló, csöpögős könyv, hanem egy végtelenül őszinte és életszagú riport arról, hogy milyen ma anyának lenni Magyarországon. Benne van minden szépség és nehézség, öröm és bánat, ami ezzel az életreszóló feladattal együttjár. A gyerekesek rengeteg mozzanatában magukra ismerhetnek benne, akik pedig még csak tervezgetik a gyerekvállalást, azoknak megkönnyítheti a döntést.

A bejegyzés trackback címe:

https://litfan.blog.hu/api/trackback/id/tr7816637710

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása