A horror mestereként ismert szerző egy kevésbé elvadult, mondhatni visszafogott oldalát mutatta meg A holtsávban, ami ettől függetlenül izgalmas és érdekes olvasmánynak bizonyult. Carrie-hez hasonlóan Johnny Smith is különleges képességgel van megáldva (?), amit feltételezhetően fejsérülése okozott. Közel négy évet tölt kómában, mialatt addigi élete elhalad mellette: egykori szerelme férjhez megy, szülei megöregszenek, a világ nem állt meg. Miután magához tér, látnoki képességeire hamar fény derül, ami még inkább megnehezíti a visszatérést a normál kerékvágásba. Voltaképpen soha nem lesz képes visszatérni a balesete előtti önmagához, csöndes, elvonult életéből váratlan események sora zökkenti ki. Mélyen vallásos anyja furcsa küldetéstudatot hagy örökül léleklátó fiára, aki pénzszerzés helyett mások megsegítésére használja tehetségét. Emiatt azonban el is távolodik embertársaitól, akik becsülik és csodálják ugyan, de egyfajta óvatos távolságtartással is viszonyulnak hozzá. A regény végére Johnny is megérti: soha nem élhet már hétköznapi életet. 

A fordulatos történetvezetésen kívül King érdekes erkölcsi kérdéseket is feszeget, persze csak a maga felületes módján. A regény központi kérdése: "Ha visszamehetnél az időbe, és megölhetnéd Hitler, megtennéd-e?" Vagyis morálisan igazolható-e egy ember meggyilkolása egy vagy több másik ember megmentése érdekében? Megnyugtató választ nem kapunk, az író ügyes csellel bújik ki a válaszadás alól, a könyv végére pedig marad egy kis szomorúság, de megnyugvás is.