Időről-időre érdemes visszatérni a régi klasszikusokhoz, hiszen a számtalan feldolgozás, adaptáció és utalás megértéséhez és átlátásához fontos ismerni azok forrását. Az Ezeregyéjszaka meséi között olyan gyöngyszemek bújnak meg, mint Aladdin vagy Ali baba története, valamint Szindbád utazásai. Mindegyikük szerves része a kultúránknak, nevüket mindenki hallotta már, ha máshonnan nem, a Disney-rajzfilmekből biztosan, de Krúdy Gyula Szindbád-történetei is ide vezethetők vissza. Persze az európai ízlés jelentősen átformálta ezeket a meséket és a saját igényeihez igazította azokat. 

Éppen ezért izgalmas és érdekes az eredeti történeteket olvasni, amikből pontosabb képet kaphatunk az arab és perzsa világnézetről, értékekről és gondolkodásról. Ezt a mesebeli világot veszedelmes lények és bátor hősök népesítik be, a csodás városokról és félelmetes tengerekről már nem is beszélve. Az utazás, a kaland és a kereskedés szintén rendkívül jellegzetes motívumok. 

Az Ezeregyéjszaka meséit kis túlzással nevezhetjük nyugati műveltségünk egyik ősforrásának is, hiszen Seherezádé történetei visszaköszönnek a magas- és a populáris kultúra szinte minden területén, legyen az filmművészet, irodalom vagy képzőművészet.