A rengeteg változó minőségű feldolgozás mellett fontos ismerni az eredeti regényt is, annál is inkább, mivel a sokszor ócska horrorrá silányított mű sokkal többet rejt magában egy egyszerű rémtörténetnél. A teljes cím - Frankenstein, avagy a modern Prométheusz - elárulja a Shelley valódi mondanivalóját. A görög mitológia szerint Prométheusz volt az a titán, aki amellett, hogy az Olümposzról tüzet lopott az emberiségnek, néhány monda szerint agyagból és vízből maga hozta létre az első embereket. Tettéért aztán kegyetlenül megbűnhődött, akárcsak a regény címszereplője, Victor Frankenstein. Shelley tehát egyszerű rémisztgetés helyett azt próbálta illusztrálni, mi történik, ha az ember felelőtlenül elkezd istent játszani, vagyis ha megszerzett tudását megfontolás nélkül alkalmazza kétes célokra. Főhősünk, a szimpatikus svájci fiatalember tudományos ismeretei birtokában létrehoz egy emberfeletti erejű lényt, aki azonban - keletkezésének körülményei okán - visszataszító külsővel bír. Saját teremtményétől megrettenve a fiatal tudós elmenekül, magára hagyva a "rémet". Ezzel hatalmas hibát követ el, hiszen maga a lény (akinek még neve sincs) alapvetően nem gonosz, hanem megfelelő nevelés és odafigyelés hiányában, az elszenvedett megaláztatások és sorozatos visszautasítások hatására válik egyre könyörtelenebbé. Frankenstein tehát nem vállal felelősséget az általa összefércelt szörnyetegért, aki pedig ugyanúgy vágyna a kötődésre, mint bárki más - irigységében pedig szép sorban elpusztítja teremtőjének családját, aki ebbe beleőrül.

Mary Shelley olyan forradalmi regényt írt, amit sokan a horror és a sci-fi műfajok megteremtőjének tartanak, ráadásul az elsők között világít rá a tudomány és az erkölcsi felelősség lehetséges konfliktusaira. Sokkal több tehát puszta horrornál, sőt, a véres-gusztustalan részletek kapják a legkisebb szerepet. Ezek helyett rengeteg az önmarcangolás, a tépelődés (szörny és alkotója részéről is), a lelki folyamatok leírása. Ettől még nem lesz kevésbé borzasztó, hiszen a főszereplők rengeteg szenvedésen mennek át, és boldog végkifejlet is teljességgel kizárható.