Természetesen ehhez a könyvhöz is egy filmen át vezetett az út, ám sajnos az ideális sorrendet nem sikerült betartani, így előbb láttam a Tim Burton-Johnny Depp-Helena Bonham-Carter trió által fémjelzett, zseniálisan őrült művet, az Éjsötét árnyékot. A film maga egy 70-es években készült kultsorozat feldolgozása, persze Tim Burton ízlésének megfelelően.

Mielőtt azonban megfeledkeznék a blog fő irányvonaláról, és a Burton-Depp páros feltartóztathatatlan magasztalásába kezdenék, essék pár szó a könyvről is. A szerző személye már önmagában is rendkívül érdekes, mivel a már említett sorozatban ő játszotta a főhőst, Angelique-et. Éppen ezért valóban magának érezhette a karaktert, és könnyedén tudott azonosulni a döntéseivel, jellemével és annak változásaival. A könyv remek alkalmat ad arra, hogy a filmben (az érthető korlátok miatt) elnagyolt, leegyszerűsített szereplők háttértörténetét megismerve,  jobban megértsük, mi a mozgatórugója cselekedeteiknek, mi motiválja őket gyakran szörnyű tetteik elkövetésére. 

Igen, szörnyű tettekről van szó - aki nem ismeri sem a filmet, sem a sorozatot, annak lesz csak meglepetés, hogy egy klasszikus horror-regényről van szó, vámpírokkal, zombikkal, kísértetetkkel és rengeteg vudu varázslattal. Angelique ugyanis egy boszorkány, aki hiába küzd végzete ellen, hiába próbál hétköznapi életet élni, végül a gonosz varázslatok bűvkörébe kerül. Ám nehogy egy percig is azt gondolja bárki, hogy a puszta elvetemültség a magyarázat tetteire: mint ahogy az lenni szokott, a szerelem az oka mindennek. Egy szerelmes, becsapott és kihasznált nő kegyetlen bosszúját olvashatjuk, aki nem fél elragadtatni magát, és nem engedi, hogy mások döntsenek a sorsa felől. Élettörténetének ismeretében talán másként látjuk a filmben megjelenő, vérszomjas-nimfomán lényt, és rádöbbenünk arra is, hogy voltaképpen ő a főszereplő, nem Barnabas Collins.