A legendás filmsorozat könyvváltozatának folytatása, ami néhány évvel az első rész után játszódik. Barnabasnak már-már sikerült emberré válnia hű társa, Julia segítségével, mi több, az esküvőjüket tervezgetik. Természetesen bonyodalmak zavarják meg az idillt, Angelique emléke továbbra is kísérti a Collins-családot. Ezúttal a Salemi boszorkányperekig nyúlnak vissza az események szálai, voltaképpen a regény cselekménye is ketté lett osztva: párhuzamosan kísérhetjük figyelemmel a 17. és a 20. századi Salemben történteket. Csak a könyv végén kapcsolódik össze a két idősík, mikor is Barnabasnak meg kell értenie, mi is az ő sorsa valójában.
Eddig a történet dióhéjban: semmi különös, az események egy jól kiszámítható mederben folydogálnak. Az egyszerű cselekmény viszont lehetőséget ad arra, hogy néhány elillanó motívumon elgondolkodjunk. A boszorkányperek felelevenítése, társadalmi kontextusba helyezése mindenképp tanulságos - hiába menekültek el Európa vallási fanatizmusa elől sokan az "Újvilágba", az emberi gyengeség elől nincs hova bújni. A legcsekélyebb hatalomhoz jutott, ostoba emberek semmitől sem riadtak vissza, hogy önös érdekeiket, aljas szándékaikat beteljesítsék, és ártatlan nők százait ítéljék halálra koholt vádak alapján. A híres "boszorkányok márpedig nincsenek" mondat bizony még nagyon-nagyon messze van...
Sajnos néhány porszem is hullott a gépezetbe a regény felépítését illetően - néhány karakter egyszerűen csak felbukkan a regényben, minden előzetes bevezető nélkül, ráadásul olyan eseményekre történik utalás, amikre az olvasó nem emlékezhet, hiszen nem is voltak soha sehova leírva. Erre a hibára talán magyarázatul szolgál, ha elárulom, az írónő maga játszotta Angelique szerepét a sorozatban, így ő rendkívül otthonosan mozog a történetben, és fel sem tűnt neki, hogy az avatatlan olvasónak elfelejtett feltárni egy-két részletet.
