Egy korai Murakami-zsenge, ami már magán hordozza a későbbi klasszikusok stílusjegyeit. Bár terjedelmében jóval rövidebb műről van szó, és maga az író sem tartotta sokra, azért már körvonalazódnak a szerző jellegzetes témái is. A cselekmény eseménytelen, mondhatni semmi rendkívüli nem történik, de a felszín alatt érezzük, hogy azért mégis. A főszereplők - egy névtelen narrátor egyes szám első személyben, és egy Patkány nevű E/3-ben - mindketten magányosak, különcök, akiknek nehezére esik beilleszkedni a társadalom "normális" rendjébe. Látszólag cél nélkül léteznek a világban, miközben furcsa dolgok történnek velük (beköltözik hozzájuk egy ikerpár, egy elveszett flipper nyomába erednek).

Murakamiban az a csodálatos, hogy ilyen látszólag teljesen érdektelen eseményeket, szürke figurákat, hétköznapi jeleneteket is úgy tud megjeleníteni, hogy egy percig sem unatkozunk, Magába szippant ez a különleges világ, ahol már egy ilyen korai regényben is felbukkannak a későbbi visszatérő motívumok: a tenger, az eső és a macskák.