A Vámpírkrónikák soron következő része végre sikeresen egyesíti a sorozat régi elemeit az újakkal: visszatérnek korábbi kedvenceink (Lestat, Louis és egy meglepetésvendég), miközben újításként a boszorkányság és a vudu világába nyerünk betekintést. A kissé elhúzott, terjengős előzménytörténetből megismerjük David és Merrick kalandjait. Merrick árva kislányként kerül kapcsolatba a befolyásos Talamasca-renddel, melyben David fontos pozíciót tölt be. Felnőve Merrick egy rendkívüli erejű boszorkánnyá válik, aki a családi hagyományokat követve (a hírhedt Mayfair-klánét, az írónő külön sorozatot kezdett róluk) tanulmányozza a vudu vallást. David-del eljutnak Dél-Amerika dzsungeleibe is, ahol titkos templomokat tárnak fel, felbecsülhetetlen értékű ereklyéket hozva magukkal. 

Mindez azonban csak a felvezetés, a regény igazán csak az utolsó harmadában indul be, onnantól viszont letehetetlen. Kihasználva Merrick képességeit, Louis kapcsolatba próbál lépni Claudia szellemével - ő volt az a gyerekvámpír, aki borzalmas halálát lelte a napsugarak által - hogy kínzó önmarcangolását csillapítsa. Hogy mennyire volt sikeres a szeánsz, azt nehéz megítélni, annyi biztos, hogy több, később még jelentős esemény elindítója lett.