Régóta a polcomon porosodott már az eredetileg angol nyelven íródott kötet, aminek olasz fordítását annak idején nyelvtanulás céljából szereztem be. A borítója alapján könnyed ismeretterjesztő műnek gondoltam, ami talán modernebb nyelvezetű lesz, mint az eddig próbált irodalmi klasszikusok. Ehhez képest egy történelmi tanulmánygyűjteményre akadtam, híres csaták részletes elemzésével az ókortól egészen a berlini fal leomlásáig.
Ezeket a tanulmányokat az emberi tényező alapos vizsgálata köti össze - azaz hogy a gondosan, minden részletre kiterjedően megtervezett csatákat, hadjáratokat, sőt, egész háborúkat hogyan képes az emberi gyarlóság, butaság, önzés vagy éppen lustaság egy szempillantás alatt felborítani. Mik azok a látszólag apró faktorok, amiken elúszhat az egész csata - akár szó szerint is, mint 1415-ben, az agincourt-i ütközetben, amikor is a francia páncélos lovagok derékig süllyedtek az előző napi eső miatt felázott földbe.
Persze akad példa az ellenkezőjére is, amikor a bátorság vagy a találékonyság hőssé avat valakit - de hát róluk rengeteg mű szól. Durschmied azokat az eseteket mutatja be, amik a fenti példához hasonló hibás döntéseken alapulnak. Legtöbbször az uralkodók, hadvezérek, tábornokok jellemhibáin, határozatlanságán vagy aznapi hangulatán múlik több ezer ember sorsa, ami elég hátborzongató felismerés.
A szerző szívesen eljátszik a "mi lett volna, ha" gondolatával is, minden fejezet végén számba veszi az alternatív végkifejleteket, bár komoly meglepetést nem okoz egyikkel sem. Csupa olyan következtetést von le, amit minimális logikával bárki megtehet. Durschmied könyve sajnos rosszul lett "belőve" az olvasmányosság és tudományosság tengelyén: ismeretterjesztő könyvnek nem elég szórakoztató, történelmi tanulmánynak pedig nem elég alapos. Kissé intellektuálisabb nyári olvasmánynak épp megteszi.
