"The wider we read the freer we become." /Jeanette Winterson/

litfan

litfan

Michel Houellebecq: Behódolás (2015)

2017. július 26. - Barbie66

behodolas.jpgHű, ez gyorsan megvolt! A francia szerző tömör, egynapos (eddig tart elolvasni) regénye mégis számos kérdést vetett fel bennem, hosszú idő óta először kellett jegyzetelnem. Klasszikus műveket szokás az "örökérvényű" jelzővel illetni, ami nem jelent mást, mint hogy a témaválasztás vagy a mondanivaló minden korban aktuális. Egy kortárs könyvnél ez az aktualitás persze szinte nyilvánvaló, jelen esetben az idő majd beigazolja vagy éppen cáfolja Houellebecq jövőképét. A Behódolás ugyanis egy politikai disztópia a 2022-es francia választásokról és az azt követő eseményekről, annak krónikája, hogyan veszi át az ország irányítását egy iszlám párt.michel_houellebecq.jpg

Az európai menekültválság és az egész multikulturális feszültség idején igazán belevaló dolog ilyen témát választani, bár nyilván marketinges megfontolások is voltak a háttérben. Houellebecq egy politika iránt abszolút közönyös irodalmár szemén keresztül mutatja be a történéseket, így azok anélkül is követhetők, hogy a francia belpolitikában járatos lennék. Ismert és valóságos személyek (Sarkozy, Hollande, Le Pen), valamint kitalált figurák versengenek befolyásért, hatalomért, zajlik a helyezkedés, koalíciók köttetnek és bomlanak fel. Aztán hogy-hogy nem fegyveresek támadják meg a szavazóhelységeket, a választásokat felfüggesztik. Az ország hallgat és vár - majd minden visszatér a "normális" kerékvágásba, csakhogy a Muzulmán Testvériség maga mögé állította a pártokat és a szavazókat is. Gyökeres és azonnali változások kezdődnek, amik rendkívül könnyen "átmennek" a közvéleményen. Főhősünk, a középkorú, értelmiségi férfi a társadalom csak egy kis szegmensére lát rá, de a hatás itt is elképesztő: a nőket elbocsátják munkahelyükről, a lányok nem járnak többé rövid szoknyában, engedélyezik a többnejűséget.

Ez a gyors és szinte problémamentes átállás mindjárt könnyebben érthető, ha a férfiak perspektívájából nézzük (ami az iszlám esetében az egyetlen létező perspektíva). Többségük csak akkor tarthatja meg az állását, ha áttér az iszlám hitre - ha nem, semmi gond, korai és rendkívül kedvező nyugdíjazással megválnak tőle - ki utasítaná ezt behodolas2.jpgvissza? Ha megtér az igaz hitre, még jobb, fizetését megháromszorozzák, és odaadó, csodaszép fiatal lányok közül választhat magának feleségeket. Ehhez csak népszerűsítenie kell új vallását, és tógában megjelenni hivatalos eseményeken - mi sem egyszerűbb. Eszerint a muszlim térhódításhoz a férfiak farkán meggyőződésén keresztül vezet az út.

Nyilvánvaló, hogy Houellebecq-nek nem az volt a célja, hogy minél hitelesebb és részletesebb képet adjon egy ilyen mértékű társadalmi átalakulásról. Ő pusztán egy átlagos francia férfi lehetséges kétségeit és kérdéseit akarta megmutatni egy ilyen politikai-kulturális fordulat esetén, egyszersmind feldobta a labdát Európa közvéleményének és politikusainak. Mi pedig láthatjuk milyen a történelmi változásokat a saját bőrünkön megtapasztalni.

A bejegyzés trackback címe:

https://litfan.blog.hu/api/trackback/id/tr1012692663

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása