Coetzee regénye voltaképpen két teljesen külön történetből áll. Hogy mégis mi köti össze őket? Erre elég nehéz megtalálni a választ. Az egyik szál Coetzee kitalált asszisztenséről/tanítványáról szól, aki az USA oldalán segédkezett a vietnámi háború pszichológiai hadviselésében. Tanulmányt ír arról, milyen módszerekkel félemlítették meg az embereket, hogyan tettek tönkre közösségeket. Érdekes tudományág, a mitográfia területére tévedünk általa. Ez lényegében a kultúrákat összetartó mítoszokat vizsgálja, feltárja, hogyan jönnek létre és hogyan rombolhatók le. Az USA (de nyilván a másik fél is) gátlástalanul felhasználta e tudományág eredményeit a katonaság, de a civil lakosság manipulálására is. Hogy, hogy nem, a tanulmány írója szép lassan elveszti az eszét, és egy szanatóriumban köt ki. A második történet Coetzee 18. században élt őséről szól, aki Dél-Afrikában próbál szerencsét, mint kereskedő. Egy szerencsétlen vadászkaland során megbetegszik, és rövid időre az őslakosokkal él együtt. Rabszolgái elárulják, és neki egyedül kell hazamennie. Kis idő múlva szörnyű bosszút áll sérelmeiért, és az egész törzset lemészárolja.

Látható, hogy egyik sem vidám történet, és az is, hogy Coetzee valami nagyon fontosat és komolyat akar üzenni velük. Tehát azon kívül, hogy az író maga is személyesen kötődik a két elbeszéléshez (az egyikben személyesen is jelen van, a másikban csupán egy felmenője), mi a közös bennük? Az én megfejtésem a következő: a két történet a nyugati civilizáció (melyet az elsőben az USA, a másodikban Hollandia képvisel) arroganciájának példázata. Mindkét esetben egy idegen kultúra (vietnámiak, busmanok) lealacsonyítása és leigázása történik, egyedül a módszerek finomodtak az évszázadok során. A holland telepes beszámolója a busman asszonyok szaporaságáról egyszerűen vérfagyasztó, nemkülönben a civil áldozatok szükségességét elemző tanulmány. Persze az "ellenség" állati sorba taszítása létező pszichológiai művelet, miáltal a legyilkolásuk során fellépő bűntudat minimálisra csökkenthető. Azonban talán nincs még egy olyan civilizáció, mint a nyugati, ami ennyire agresszív módon képes ráerőszakolni magát más kultúrákra, ami ennyire meg van győződve saját felsőbbrendűségéről, és ami az egész világot a saját homokozójának tekinti.