Lazábban ugyan, de persze ez a könyv is kapcsolódik a Holokauszt-témához. Itt a jelenkori Németországban játszódnak az események, éppen ezért sokkoló, hogy akár ma is képes egy karizmatikus vezető diktatúrát kiépíteni maga köré. Hogy ez a vezető a könyvben éppen egy tanár, az már csak a hab a tortán. Hihetetlen, hogy a fiataloknak mekkora szüksége van a csoporthoz tartozás érzésére, és arra, hogy ebben a sokak szerint túl liberális világban igenis megmondják nekik, hogy mit tegyenek. A németek nagyon komolyan veszik a toleranciára való nevelést, rendszeresen emlékeztetik magukat, hogy mi történt, mikor erről az alapértékről megfeledkeztek - és minden csak néhány kis lépéssel indul: saját név, kézjel... akkor kezdődnek a gondok, mikor a saját csoportjukat szembeállítják egy másikkal - ez történt a nácik esetében is, persze "nagyban". Szóval ez a regény (és a belőle készült film) egyfajta német vezeklésnek is felfogható. Érdemes megfigyelni, hogy Strasser 1981-ben írta a művét, nálunk viszont csak 2008-ban jelent meg: vajon csak most értünk meg rá? Vagy még most sem, csak a film miatt kapták fel a könyvet is? Hmm... Ami számomra a másik sokk-faktor volt olvasás közben, hogy a tanárok mekkora hatással lehetnek a diákjaikra. Ezt a hatalmas felelősséget felfogja-e egyáltalán egy tanár, amikor nyíltan politizál órán? Vagy amikor megtiltja a mobilozást, de az ő készüléke rendszeresen megszólal? Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a hatalmas különbséget a film és a könyv között (nem érdemes mindig összehasonlítani őket, de most kivételesen fontos, mert csak a film megnézése nagyon torz képet alakítana ki), ami betudható a filmnézők szenzáció-hajhászásának és a készítők butaságának is, ugyanis csak nem tudták kihagyni, hogy valaki meghaljon a végén, ami az egész mondanivalót kisarkítja, mondván: minden ilyen diákszervezkedés halállal végződik, kell egy jó kis "wow" a végére, nehogy már csak úgy vége legyen ennek a történetnek, anélkül hogy bármi "látványos" dolog történne. Pedig a diákok felismerése, belátása lenne a lényeg, ami persze nem mérhető adrenalin-löketekben, de sokkal többet mond.