Valószínűleg mindenki hallotta már az Athos, Porthos és Aramis neveket, a D'Artagnan-ról már nem is beszélve. A három (+1) testőr kalandjai számos filmet megihlettek már, ideje tehát az eredeti alkotást is megismerni. Kalandokban, hőstettekben nincsen ebben sem hiány, talán a történelmi szál az, ami komolyabbá és súlyosabbá teszi az alkotást. Főhőseink igazából a történelem nagy figuráinak bábjai, akiket hízelgéssel vagy fondorlattal tudnak csak kijátszani. Voltaképpen minden szinten folyik az ármánykodás és cselszövés, háborúk indulnak meg vagy fejeződnek be egyetlen hölgy levelétől, emberi sorsokról döntenek pillanatnyi, múló szeszélyek. Nem lehetett könnyű egy ilyen kiszámíthatatlan világban élni, de azért hőseinket sem kell sajnálni, a feszültséget tökéletesen le tudták vezetni értelmetlen, macsó kérkedéseikkel, vagy dúsgazdag szeretőik fényűző ajándékaival.

A regény legérdekesebb karaktere "milady", egy intelligens, gyönyörű és a végletekig elszánt asszony, aki bármilyen csapás után képes talpra állni, egy hibája van csupán: nőnek született. Egy hasonló tulajdonságokkal rendelkező férfiember bizonyára meg sem állt volna az uralkodói trónig, milady viszont megmaradt a "némber" és "veszélyes nőszemély" pozícióban, ami az ő idejében életveszélyesnek számított.

Bár maga Dumas szerint sem érdemes egy elmúlt korszakot a jelen erkölcsei szerint megítélni - ami egy rendkívül bölcs gondolat, csak éppen kivitelezhetetlen - annyit azért megállapíthatunk, hogy a 17. századi Franciaországban (is) minden a kapcsolatokon és az "önmenedzselésen" múlott, éppenséggel csak a körítés változott.