Akik olvasták A szilmarilokat, azoknak ismerősen csenghet Tolkien "újabb" könyvének címe, hiszen az nem egyéb, mint a hatalmas mondakör egy történetének kibővített, önállóan kiadott változata. Természetesen a professzor fia vette kezelésbe a hatalmas szöveganyagot, és hozta összhangba a különféle verziókat, ahogy azt a kötet bevezetőjében is említi. Elég nehéz érzékeltetni Tolkien mitológiájának nagyságát, bonyolultságát, de talán a tény, hogy Húrin története és A gyűrűk ura eseményei között több, mint 6000 év telt el, sokat elárul róla. Christopher Tolkien szerint apja egy hatalmas képzetelbeli világot szeretett volna alkotni, teremtéssel, korszakokkal, és a különböző korokban játszódó regékkel, történetekkel. Ennek csak töredékét sikerült papírra vetnie: A szilmarilok adja meg világának kereteit, amiben a Húrin gyermekei, A hobbit és A gyűrűk ura mind egy-egy epizód csupán. Sajnos egy élet kevésnek bizonyult egy ekkora vállalkozás befejezéséhez, pedig páran biztosan szívesen olvasnánk még mondákat Középföldéről. 

Ami Húrin és leszármazottjainak történetét illeti, Tolkien egyik legkomorabb, legkegyetlenebb életútját alkotta meg, amikor Húrin fia Túrin sorsát egyengette. Ez azonban azt is jelenti, hogy a szereplők plasztikussága, idegensége is eltűnt: Túrin igazi ember, aki (amellett, hogy hatalmas erejű hős) téved, hibázik, elgyengül és kimutatja érzéseit. Élete árulások, cserbenhagyások és óriási csalódások sorozata, a boldogság és béke csupán átmeneti vagy képzelt. A hobbittól és A gyűrűk urától eltérően sokkal színesebb érzelmi világ is jellemzi, hiszen akad itt féltékenység, irigység, szerelem és persze jó adag gyűlölet is. Mielőtt azonban bármilyen párhuzamot is vonnánk a hasonlóképpen leírható Trónok harcával, jegyezzük meg, hogy a két fantáziavilágban annyi a közös, hogy mindkettő kitalálójának két R. van a nevében. Tolkien megveti a fölösleges erőszakot, agressziót, szereplőit csak akkor helyezi ilyen jelenetekbe, ha feltétlen szükséges. Történeteiben a békés együttélés, a természet szeretete és az egymás iránt érzett felelősség jelennek meg értékként. Túrin talán éppen azért érdemelt ilyen kegyetlen sorsot, mert túlzott hevességével, meggondolatlanságával megbontotta ennek a nyugodt világnak a harmóniáját.