Klasszikus angol mese, ami az utóbbi időben kegyvesztetté vált, ugyanis elég kedvezőtlen színben tünteti fel az íreket, ameriakaiakat, zsidókat és keresztényeket. Kérdés, hogy egy könyv megítélhető-e egy másik kor értékei szerint, azaz modern korunk hipertoleráns, polkorrekt világfelfogása előbb-utóbb nem fordul a visszájára, és lesz a szólásszabadság kerékkötője.

A Water-Babies a viktoriánus kor tipikus terméke, egy erkölcsi tanmese, ami ráadásul helyenként igencsak ijesztő és kegyetlen. Mintha ebben a korban az emberek módszeresen tettek volna az ellen, hogy jól érezzék magukat. A nevelői célzat mellett szomorú történelmi-társadalmi vonulata is van ennek a kis könyvnek. Főhőse Tom, egy szegény, árva kisfiú, aki kéményseprőként dolgozik. Abban a korban nem volt szokatlan jelenség a gyerekmunka, és a kéményseprő szakmában kapóra jött a gyerekek kis termete és mozgékonysága. Azonban a borzalmas körülmények miatt (balesetveszély, mérgezések) a többség nem érte meg a felnőttkort, vagy örök életére nyomorék maradt. Kingsley a szörnyű valóságból egy varázsvilágba menekíti a fiút, ahol mindenféle furcsa élőlény között találja magát, és számos próbatételt kell kiállnia. Az angolok természetszeretete is azonnal tetten érhető a regényen, a nyüzsgő növény- és állatvilág részletgazdag leírásában és megszemélyesítésében.