"The wider we read the freer we become." /Jeanette Winterson/

litfan

litfan

Haruki Murakami: Norwegian Wood (1987)

2020. április 30. - Barbie66

norwegian_wood.jpgA japán szerző ezzel a könyvével robbant be igazán a köztudatba, ami nem is csoda, hiszen egy valóban zseniális alkotásról van szó. Egy Beatles-dal (ami egyben a regény címe is lett) felcsendülése egy egész emlékáradatot indít el főhősünkben, és felidézi benne egyetemista éveit az 1960-as évek Japánjában. 

A későbbi, érettebb regényeinek jellegzetességei közül már itt is felvonultat néhányat Murakami. A főszereplő egy teljesen átlagos figura, aki furcsa, különleges emberekkel ismerkedik meg, és keveredik különféle kapcsolatokba. A hétköznapi és az átlagtól eltérő karakterek kontrasztjába itt még nem vegyül bele a természetfeletti, mágikus realizmus helyett tehát csak "sima" realizmus van. Toru, a kicsit magányos, független fiatal férfi mellett olyan nők jelennek meg, akiket mind valamilyen komoly trauma ért életük során. Különböző szintjén állnak ezek feldolgozásában, amihez a maga módján Toru is hozzájárul. Voltaképpen az egyetemista fiú és női karakterek egymásra gyakorolt hatása a könyv kulcsmotívuma, a hosszú, látszólag sehova sem vezető eszmecserék közben értékrendszerek és világnézetek csiszolódnak össze.

Ami eltérés Murakami későbbi műveihez képest, az a szexualitás markánsabb jelenléte a könyvben. Tény, hogy a szexuális forradalom idején játszódó történetet így lehetett valóban hitelessé tenni, mégis felmerül a kérdés, hogy van-e más szerepe is az erotikus jeleneteknek. Vajon a szereplők egymásra találásának magasabb szintjét, végpontját jelöli, ha az ágyban is megértik egymást, netán a szex is egyfajta módja a traumák feldolgozásának, vagy éppen tünete a be nem gyógyult lelki sebeknek? Elképzelhető, hogy maga a szerző sem találta erre a választ, ezért lehetséges, hogy további regényeiben az erotikát inkább a természetfelettire cserélte.

Bár nem egy fordulatos, izgalmas jelenetekben bővelkedő történet, mégis jólesett ismét felülni a "Murakami-vonatra", kényelmesen elhelyezkedni az ülésben, és gyönyörködni az utánozhatatlan képekben, a megfoghatatlanul magukba szippantó hangulatokban. Azt hiszem, új kedvencet avattam.

A bejegyzés trackback címe:

https://litfan.blog.hu/api/trackback/id/tr8715649966

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása