Egy tipikusan olyan könyv, amit azért olvastam el, mert annyian és annyi helyen beszéltek róla, hogy nem akartam tudatlan maradni - a nagy felhajtás mögött azonban egy teljesen átlagos könyv bújt meg, a lufi tehát kipukkadt.

Talán ha nem lettek volna akkora elvárásaim, jobban tetszett volna, hiszen minden adott volt: szép helyszínek, gyönyörű festmények, művészettörténet... Maga a központi történet, vagyis Jézus és Mária Magdolna kapcsolata érdekes volt, igazából a magam egyházellenes világképével már rég eljutottam addig a gondolatig, hogy a kereszténység maga csak a férfiak uralmának fenntartását, a kényelmes patriarchális világ biztosítását szolgálja. Persze egy ilyen nagy nyilvánosságot kapó regény méltán kiváltja az egyház felháborodását, ezért jár a pirospont!

Visszatérve a cselekményre, több gondom is van vele: a karakterek nincsenek eléggé kidolgozva, sablonosak, ráadásul hiányoznak az érzelmek is, mindenki hideg fejjel teszi a dolgát, mintha csak gépek lennének - persze a papoktól ez elvárás, de Brown a civileket is ebbe a szerepbe kényszeríti.