Annak, aki odavan a művészettörténetért és különösen a reneszánszért, ez a könyv egy megvalósult álom: egyszerre hiteles - hiszen korabeli forrásokon alapul - és élvezetes - mivel a tényanyag puszta közlésénél jóval többet nyújt. A cinquecento mozgalmas, mai napig meghatározó évszázadának kulcsfiguráit ismerhetjük meg, úgy, hogy a történelmi tablóról lelépve, valódi, emberi arcukat mutatják meg nekünk. Passuthnak sikerül nagyszabású regényt alkotnia, közben megőrizve az emberi léptéket.

A történet központi figurája Raffaello, az urbinói tehetség, akinek Rómába érkezése után magasan ível felfelé a csillaga, miközben irigye, ellensége nemigen akad. Megalkotja a század - és talán az évezred - legjelentősebb képeit, miközben életéről vajmi keveset tudni. Passuthnak ez adott lehetőséget a szerelmi szál kibontására, amitől az egyszerű életrajz megelevenedik. Raffaello körül természetesen a kor másik két zsenije, Leonardo és Michelangelo is megjelenik, ám a két lángelme most csupán mellékszereplő. 

Két nőalak is meghatározó szerepet kap ebben az intellektuális kavalkádban, ahol egyházfők, irodalmárok, képzőművészek és pénzemberek örökös körforgásban váltják egymást. Margherita, a pék lánya valós személy, a krónikák is megemlékeznek róla, mint Raffaello kedveséről, és az egyetlen nőről, aki helyet kapott a szívében. Sorsa jellegzetes asszonysors: szerették, kisajátították, használták, majd eldobták. A festő géniusz házába fogadta, múzsájává tette, de feleségévé nem. A mester korai halála után így Margherita magányosan, kisemmizve kolostorba kényszerül. A másik női szereplő Imperia, a római kurtizán, aki teljes egészében az író agyszüleménye. A semmiből  magát Róma legbefolyásosabb, anyagilag független asszonyává felküzdő karakter igazán modern jelenség.

A történelmi távlat leginkább a két pápa, II. Gyula és X. Leó történetében érzékelhető. A pápaválasztás játszmái, a bíborosok összeesküvései és a környező kisebb-nagyobb államok érdekhálói között az emberi vonások is kirajzolódnak, így adva ennek az egész korszaknak valódi humanista szemléletet.