Az olasz író egyik első regénye mintegy előrevetíti későbbi témáit, ami főként a családi kapcsolatok és a külvilág behatásai körül forognak. Érdekes megfigyelni a párhuzamokat és eltéréseket a jelenlegi és egy későbbi könyve anya-lánya karakterei között. A különbség főként a külső tényezőkben keresendő, A közönyösök a két világháború közötti, látszólag nyugodt időszakban játszódik, míg az Egy asszony meg a lánya a II. világháború kellős közepén. Ennek megfelelően más hatások, körülmények lesznek a meghatározók: A közönyösök három központi karaktere (özvegy anya és gyermekei) alapvető szükségletekben nem szenvednek hiányt, sőt, viszonylagos jómódban élnek, szórakozni járnak. Mégsem elégedettek az életükkel, saját magukkal, és két "idegentől" (valójában a családhoz nagyon is közel álló személytől) várnak boldogságot, változást, egy új életet. Leo és Lisa, a két külső karakter, bonyolult szálakkal kötődik anyához és gyermekeihez. Leo a megözvegyült asszony szeretője, egyben a gyerekek, Carla és Michele pótapja, újabban a fiatal lány kedvese is. Lisa, Leo egykori párja, az anya barátnője, és mostanság Michele szeretője.

Látható, hogy konfliktushelyzetek akadnának szép számmal, a regény mégsem bővelkedik ezekben, ugyanis a szereplők (főként az anya és gyermekei) legfőbb sajátossága, hogy képtelenek valódi érzelmek átélésére, csak színlelik azokat. Éppen ezért csak sodródnak az eseményekkel, nem aktív résztvevői a saját életüknek. A hőn áhított változás sem jön el, amíg másoktól várják azt. Talán az egész korszak hangulata tükröződik Moravia regényében, a felszínen békés, már-már közönyös (!) társadalom néhány határozott irányító hatására ugyanúgy sodródik a katasztrófa irányába, ahogy a három főszereplő.