Egy rendkívüli asszony, Zrínyi Ilona életrajzát olvashatjuk ebben az izgalmas történelmi regényben. Egy kis kontextus: Zrínyi Ilona nagybátyja a költő Zrínyi Miklós (két kulcsszó: Szigeti veszedelem és vadkan), ükapja pedig a hadvezér Zrínyi Miklós (hívószó: Szigetvár ostroma). Még néhány ismerős név törióráról: Ilona második férje Thököly Imre, fia pedig II. Rákóczi Ferenc, a kurucok szabadságharcának (1703-1711) vezetője. Most, hogy ezeket helyre tettük, és előszedtünk mindent, amit bebifláztunk annak idején, jöjjön az izgalmas rész. Hogyan is zajlott az élet a Habsburg és a török birodalmak közé ékelődő Magyarországon, miként próbáltak elődeink lavírozni a két szuperhatalom között? Passuth óriási európai tablót tár elénk, leleplezi előttünk az összes egymásnak feszülő érdeketcsoportot, így kerül a képbe XIV. Lajostól kezdve Lipót német császáron át a török szultánig a korszak szinte összes fontosabb uralkodója, hadvezére és politikusa. Bizony ez már nem a nagy hősködések, vagy óriási haditettek kora, mint az ük-Zrínyi idején - a magyaroknak új harcmodort kell elsajátítaniuk: a diplomáciát és a politikát. Lássuk be, nem ment/megy valami fényesen. Szomorú olvasni, hogy már akkor is szívesen adták ki egymást a magyar urak pénzért, rangért, vagy puszta bosszúvágyból, ahelyett, hogy félretették volna saját érdekeiket és összefogtak volna. A három részre szakadt ország tehát belül is jócskán megosztott volt, és ezt a nálunk sokkal rutinosabb, furfangosabb és tehetősebb hatalmak ki is használták.

A sok köpönyegforgató, önérvényesítő, ügyeskedő szereplő közül fényesen emelkedik ki a néhány makulátlan kivétel, közülük is elsőként Zrínyi Ilona, a főhős. Bár elég idegesítő, hogy személyét állandósult jelzővel "férfiakkal egyenlőként" dicsérik, valóban egyetlen nőként állja meg a helyét ebben a macsó világban. Házasságai bár érdekházasságok, egyenlő félként kezeli mindkét férje - már amikor együtt vannak. Ilona ugyanis több időt tölt egyedül, mint hites uraival, ám ezalatt nem ül sírva a szövőszék mellett - ostromot ver vissza, várat véd, uralkodókkal levelezik. És gyereket nevel. Passuth a szövevényes, egész Európát átölelő cselekmény közben a személyes tragédiákra is remek érzékkel tapint rá. A fejedelemasszony családjától elszakítva, először egy rideg anyóssal, majd többnyire magányosan él egy idegen várban, gyászolja szüleit, testvéreit, férjét, néhány hónaposan elvesztett kisbabáit, és ha ez még nem lenne elég, a két életben maradt gyermekét is elszakítják tőle. Mennyi fájdalom, mennyi keserűség gyűlhetett benne össze az évek során - ám mégsem gyűlölte meg a világot, továbbra is a szegények, üldözöttek támasza maradt, és a maga módján küzdött országáért. Életének legnagyobb tragédiája, hogy fiát már nem láthatta dicsőséges kuruc vezérként.