Annyival több van ebben a regényben a megbotránkoztató epizódoknál, ami mindenkinek elsőre eszébe jut róla! Persze nem lehet letagadni, hogy Connie (Lady Chatterley) és Mellors rengeteget szexelnek benne, még többet beszélnek a szexről, virágokat fűznek egymás fanszőrzetébe, sőt, még nevet is adnak nemi szerveiknek. Lawrence softpornónak titulált könyve mégis jóval több ennél: egyszerre dönt le nemi és társadalmi korlátokat, miközben felvázolja egy új angol társadalom előképét. Az első világháború fájdalmas lenyomata is érződik a műben, és persze visszaköszön Lawrence állandó témája, a választás természet és modern civilizációs vívmányok között.

Nagyon is el tudom képzelni, mekkora felhördülést válthatott ki megjelenésekor Lady Chatterley története, amiben először vetik papírra szépirodalmi alkotásban, hogy egy nőnek is van orgazmusa, hogy utódnemzésen kívül azért örömforrás is lehet a szex. Igaz, hogy Lawrence nem volt szexológus, és a női főhős gondolatait, érzéseit még mindig férfi szemszögből ábrázolja, műve mégis hatalmas áttörést jelentett. Nőként többször is megmosolyogtam, hogyan képzeli el egy férfi a belső világunkat. Nem, nem gondolunk percenként a méhünkre, nincsen benne semmiféle érzékelő, és az érzelmeink ugyanúgy az agyunkban alakulnak ki, mint a férfiaknak. A szexualitás mellett a házasság szent intézményét is alapjaiban rengeti meg Lawrence, amikor arról ír, hogy két nem összeillő embernek lehetősége van elválni, hogy ne keserítsék egymást életük végéig. Ezek akkoriban valóban forradalmi elképzelések voltak, a válás pedig egy igen bonyolult jogi procedúra - azóta viszont átestünk a ló túloldalára, és a folyton emlegetett statisztika szerint minden második házasság válással végződik. Elgondolkodtató, hogy két ember életébe milyen mértékben szólhat bele az állam, illetve az is, hogy meddig érdemes elmenni egy kapcsolat megmentéséért?

Az, hogy Connie nem pusztán a házasságának akar véget vetni, de hogy ezt egy másik férfiért, egy közrendűért teszi, újabb óriási csapást mért a brit társadalmi berendezkedésre. Az addig mereven különválasztott társadalmi osztályok (munkás, közép és az arisztokrácia) közti határok meglazultak, és átjárhatóvá váltak. Ma már zavarbaejtő olvasni Connie mentegetőzését, hogy bár Mellors "csak" bányászcsaládból származik, azért "rendes". A sokszínűséget, elfogadást és egyenlőséget ma már oly bőszen hirdető angolok a száz éve még azt sem tudták elképzelni, hogy egy arisztokrata egy középosztálybelivel kössön házasságot. Biztos nagyot lendített ezen a folyamaton a két világháború, amik alapjaiban rengették meg a nyugati társadalmakat, és masszív értékválságot hagytak maguk után.

Bár a regény még csak az első világháború után játszódik, ezek a változások már szépen megmutatkoznak. Nagyon beszédes például a Chatterley birtok szomszédságában lévő udvarház sorsa, ami egy év leforgása alatt elveszti tulajdonosát, egy idős grófot, lebontják, felparcellázzák és munkások házait húzzák fel a helyén. Lawrence a saját bőrén érezte ezeket a folyamatokat, maga is bányászvárosból származva nem elefántcsont-toronyból prédikált. Nála ezek a változások a természet hátrahagyását, és a modern technológia elterjedését is jelentették. Az óriási bányák, gyárak, üzemek, a gyarapodó városok embertelen, rideg körülményeit állítja szembe a régebbi korok lassabb, nyugodtabb, természetközelibb életmódjával. 

A két férfi főszereplő, Mellors és Connie férje, Clifford voltaképpen ezt a két létformát testesítik meg. Clifford, a gazdag arisztokrata egyszerre jeleníti meg egy letűnőben lévő társadalmi osztály gőgjét, merev gondolkodását, miközben a birtokán lévő bánya gépesítésével az új, rideg, technológia uralta világot mozdítja elő. Mellors ezzel szemben vadőrként szoros kapcsolatot ápol a természettel, szinte szimbiózisban él vele, alacsony származása pedig egyre kevesebb dologban gátolja. Connie szemszögéből a két férfi a kapcsolatok két típusát jelképezi. Clifford-dal, rokkantságából is kifolyólag a testi szerelem helyett a lelki összetartozás, a plátói szerelem köti össze, Mellors-szal pedig az érzékiséget, a szexualitást tapasztalja meg. Lawrence szépen ábrázolja azt a folyamatot, ahogy a két párkapcsolat, és benne a három ember átalakul. Connie és Clifford házassága kellő intimitás híján kiüresedik, eltávolodnak egymástól, míg kezdeti, szinte állatias viszonya Mellors-szal megtelik érzelmekkel, gondolatokkal. Lawrence tehát a férfi-nő kapcsolat testi és lelki vonulatát egyaránt fontosnak érzi, ami szintén újító megközelítés.

Talán a fentiekből is kiderül, hogy Lady Chatterley története mögött a szexnél jóval több bújik meg, és nem pusztán a Romana és Tiffany szennylapok előfutára volt. Lawrence nézetei bátrak és frissek voltak saját korukban, és nagyban hozzájárultak a női emancipáció folyamatához.