Ha Zola regénye az alsóbb társadalmi osztályok gondjait mutatja be, akkor Maupassant művét ennek kiegészítésének is lehet tekinteni, mivel itt egy nemesi család életébe kapunk betekintést. Lényegében nincs nagy különbség a két főhős sorsa között, mindkét nőt kihasználják, majd eldobják. Persze Jeanne-nak nincsenek megélhetési gondjai, ő "csupán" az összes illúzióját és reményét veszti el, mikor gyanúsan tökéletes udvarlójához hozzámegy, és kiderül, hogy a férfi csak szerepet játszott. Az addig kifogástalan úriember egycsapásra zsugori, elhanyagolt és faragatlan tuskóvá változik, aki ráadásul még a szolgálóval is összeszűri a levet. Jeanne hamar megöregszik, megkeseredett, koravén nő lesz belőle, akit férje után még a fia is kihasznál, kiforgatva őt az összes vagyonából. Ismét egy regény, mely az igazságérzetemet olyan mértékben sértette, hogy legszívesebben lecsaptam volna a földre - de nem tehettem, mert még mindig úgy gondolom, hogy jobb "felvértezni" magam ilyen és hasonló történetekkel, mert később tisztábban fogom látni az összes párkapcsolati buktatót és annál kisebb csalódás fog érni.