Még a mi időnkben is érdekesnek számító, a maga korában pedig egyenesen szenzációs utópiát olvashatunk, ha Wells művére esik a választásunk. Az időutazás mindig is foglalkoztatta az emberiség fantáziáját, mind a múlt, mind pedig a jövő irányába. Hogy elkerülje a jelen módosítását, hősünk úgy dönt, hogy a jövőbe látogat el, tudós ember lévén a technika és a tudomány fejlődése érdekli elsősorban. Sajnos csalódnia kell, a biztonságban és jólétben az eljövendő korok emberei ugyanis testileg-szellemileg is visszafejlődtek, mondhatni elkényelmesedtek. Ráadásul két külön "kasztra" is osztódtak, a felszínen élő szelíd és egyszerű lények jelentik a zsákmányt a földalatti, rovarszerűvé torzult leszármazottainknak. Érdekes, hogy Wells hőse saját korának politikai megosztottságával magyarázza a későbbi biológiai-evolúciós átalakulást.

A könyvből persze filmfeldolgozás is készült, mely sok esetben nélkülözi azt a mértékű tudományos megalapozottságot, ami a regényt hihetővé, de egyúttal kissé vontatottá is teszi. Úgy tűnik, mintha Wells minket, az olvasókat is meg akarná győzni az időgép létezéséről, ami persze ennyi év távlatából már-már megmosolyogtató, azonban saját korában, a számos új találmány forgatagában még akár hihető is lehetett.