Ez a november valódi mélyrepülés volt olvasnivalók tekintetében, A talizmán óta nem találtam olyan könyvet, ami igazán tetszett volna, és ezt a sort az Under the Net sem törte meg sajnos. Olyan igazi brit regényhez méltón semmi kitörő érzelem, semmi túlzás, minden szolid, visszafogott és unalmas. Nehéz meghatározni, hogy egy kalandregénybe oltott filozofikus műről van-e szó, vagy épp fordítva, az elmélkedést igyekezett az írónő feldobni egy kis akciózással. Akárhogy is, egyik olvasatnak sem felel meg maradéktalanul a könyv, a fejtegetések légből kapottak és esetlegesek, az "akciódús" jelenetek pedig igencsak nyögvenyelősek. Hiába, eltartott kisujjal nem lehet izgalmas kalandregényt írni.

A szellemi szabadfoglalkozású Jake néhány kalandos napját követhetjük nyomon, amikor az unalmas entellektüel-hétköznapokat hirtelen (persze angol mércével mérve) váratlan és izgalmas események forgatják fel. Van itt vad meztelen fürdőzés a Temzében - mártózás előtt persze gondosan összehajtogatott ruhákkal, a vízben pedig néma csöndben tombolás, nehogy meghallja őket a csendőr. Aztán jött a nagy kutya-filmsztár, Mars elrablása - a regény talán legszórakoztatóbb jelenete - amikor a szereplők hisztérikus nevetés és teljes kétségbeesés között ingadozva próbálnak egy óriási ketrecet leemelni egy asztalról, a híresem állatbarát angolokhoz híven gondosan ügyelve arra, hogy a benne lapuló eb meg ne sérüljön. Végül pedig egy remek "üldözéses" jelenet Párizsban, amiben főhősünk végtelen oldalakon át követi a járásáról és tarkójáról biztosan felismert nőt, hogy aztán a kritikus pillanatban rádöbbenjen, hogy nem is a szeretett kedves nyomában járt órákon át. Efféle izgalmakra természetesen csak egy jó csésze tea, vagy egy pohár brandy nyújt megoldást, nem meglepő módon irgalmatlan mennyiségű alkohol fogy el a történet során. 

Nyilvánvaló, hogy ez a regény se lesz a kedvencem, pedig biztosan találhatnék benne értékes dolgokat, ha elérte volna az ingerküszöbömet és nem untatott volna halálra. Hiába imádom a nyelvüket, a kultúrájukat, a kalandregényeket nem feltétlen brit szerzőknek találták ki.