"The wider we read the freer we become." /Jeanette Winterson/

litfan

litfan

Salman Rushdie: The Ground Beneath Her Feet /Talpa alatt a föld/ (1999)

2018. augusztus 28. - Barbie66

the_ground_beneath_her_feet.jpgTipikus Rushdie-regény, mely felvonultatja az író már megszokott motívumait. Jól tetten érhető jelenség nála, hogy főszereplői valamely művészeti ág képviselői. Könyveiben előkerült már a festészet, a színészet, a regényírás és a tánc is. Ezúttal a fotográfia és a zene kapja a főszerepet. Rushdie egyfajta rock-történelmet alkot, a 20. század második felének popkultúráját térképezi fel. A helyszín természetesen Amerika, ahol mindig a világ tehetségei és különcei gyűlnek össze, hogy valami újat, formabontót, korszakalkotót hozzanak létre a magukkal hozott színes kulturális örökségből. Az indiai, latin-amerikai és az antik görög hagyomány is jól megférnek egymás mellett, bár Rushdie mindig rámutat a nyugati és keleti civilizációk különbségeire.

Az íróra jellemző történelmi érdeklődés ezúttal tehát a rockzene diadalmenetének megéneklésében merül ki. Másik tipikus motívuma, a hétköznapi, és a rendkívüli, földöntúli elegyítése jórészt a főszereplők jellemében tűnik fel. Egy szerelmi háromszög tagjai egytől-egyig különleges emberek (képességeik, tehetségük okán), mégis megőrzik hétköznapi gyarlóságaikat. A női főhős, Víná, egyszerre halhatatlan rock-istennő és az érzelmeivel, múltjával küzdő nő. A két férfi, aki szerelmes belé, szintén rendkívüli tehetségű zenész, illetve fényképész. Mindhárman küzdelmes életutat járnak be, sorsuk számtalan ponton kapcsolódik össze. A showbiznisz mélységeit és magaslatait is átélik, ám nem kis hullócsillagok ők: helyet követelnek a legnagyobb, legelismertebb nevek között.the_ground_beneath_her_feet2.jpg

A színes kulturális kavalkádhoz illően a könyv stílusa is sokszínű: hol magas (szó szerint) irodalmi, gyönyörű gondolatokat elvontan kifejtő, hol pedig alpári és durva. A nyelvi játékosság azonban mindig ott van, és még a magyar fordításban is maradt belőle valami, ami nem kis teljesítmény. Rusdhie-t először olvasok magyarul, ami nyilván jobban követhetővé teszi a könyvet, viszont sok eredeti szójáték menthetetlenül elveszik. 

Annak ellenére, hogy kissé túlírt, néha elment a nap felé, és az indiai származású író egy újabb tipikus kötete, a maga nemében rendkívüli, összetett és lebilincselő olvasmány.

A bejegyzés trackback címe:

https://litfan.blog.hu/api/trackback/id/tr5614207875

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása