"The wider we read the freer we become." /Jeanette Winterson/

litfan

litfan

Ian McEwan: The Children Act /A gyermektörvény/ (2014)

2020. november 16. - Barbie66

the_children_act.jpgMcEwan ebben a rövid, de annál sűrűbb regényében ismét az emberi lélek legmélyére ránt bennünket. Nincsenek fölösleges körök, nincs mellébeszélés, csak metsző éleslátás és tűpontos jellemrajzok. Egy angol bírónő mindennapjainak leírásával betekintést nyerünk egy viszonylag zárt társadalmi réteg, a bírók és ügyvédek világába, miközben a felvillantott bírósági ügyekkel széthulló családok tömkelege sejlik fel a háttérben.

Mégis egyetlen eset kerül a könyv fókuszába: egy tizenhét éves fiú leukémiában szenved, és csak a vérátömlesztés segíthet rajta, ám a Jehova tanúi szekta tagjaként ez tilos számára. Ő bele is nyugodott sorsába, szülei is támogatják ebben - azonban mivel kiskorú, a bíróság figyelmen kívül hagyhatja kívánságát, és akarata ellenére is gyógykezeltetheti. A bírónő személyesen is felkeresi a fiút, és ez meghatározó élmény lesz mindkettejük számára. Mi a fontosabb: tisztelni valakinek a hitét vagy megmenteni az életét? Mit kell jobban óvni: egy ember jólétét vagy méltóságát? Azt gondolom, hogy a bírónő zseniális érveléssel és logikával hozta meg döntését - viszont a jövőbe ő sem láthat...

the_children_act2.jpgElég nehéz elképzelni, hogy egy családi ügyekkel foglalkozó bíró hogyan tudja elválasztani a magánéletét a hivatásától - pontosabban hogyan tudja a személyes tragédiáit a tárgyalótermen kívül hagyni. Egy válságban lévő házasság közepén mások házasságáról elfogulatlan döntést hozni óriási profizmust igényel. Nyilván ez minden bíró esetében felmerülhet, éppen ezért is jár ekkora tisztelettel ez a hivatás. Egy bíró a tárgyalóteremben elveszíti magánember jellegét, és a törvény megtestesítőjévé válik - miközben a valóban kiváló bírók a merev szabályok és a paragrafusok mellett az embert is látják.

McEwan remek érzékkel mutatja be ennek a zárt világnak minden apró mozzanatát, amiből egy valódi sznob londoni elit képe rajzolódik ki. Külön, elzárt lakónegyed, zártkörű estélyek, koncertek, belsős pletykák és poénok. Amilyen nehéz bekerülni ebbe a körbe, olyan könnyen ki lehet esni belőle, ráadásul a bírók még ilyenkor is "szerepben vannak."

Izgalmas kirándulást tehetünk tehát egy exkluzív világba, ahova én nem feltétlen szeretnék tartozni, de amit érdekes volt megismerni. Közben pedig emberi sorsok és súlyos döntések vonulnak el a szemünk előtt, amiket örülhetünk, hogy csak a távolból kell szemlélnünk.

A bejegyzés trackback címe:

https://litfan.blog.hu/api/trackback/id/tr5516288174

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása