"The wider we read the freer we become." /Jeanette Winterson/

litfan

litfan

Michael Crichton: Congo /Kongó/ (1980)

2022. november 07. - Barbie66

congo.jpgÓ, hát ez egy jó kis könyv volt - de hogy hova is soroljam, az már nem egyértelmű. Eredetileg kalandregénynek indulhatott némi sci-fi beütéssel, de aztán Crichton bácsi annyi tudományos magyarázatot épített bele, hogy elmegy lájtosabb ismeretterjesztő műnek is. Szinte minden fejezetben, sőt minden bekezdésben valamilyen tudományos fejtegetésbe botlunk. Terítékre kerül történelem, földrajz, etológia, technológia, informatika - a teljesség igénye nélkül - olyan sokszínű háttértudás, ami Bill Bryson könyveihez mérhetők. Ő viszont nem próbálja egy regénynek álcázni köteteit, hanem szórakoztatva szeretne ismereteket átadni. Crichton-nál ez épp fordítva van: ő ismeretterjesztés közben próbál szórakoztatni, és mint sejthető, ez nem sikerül neki maradéktalanul.

Egy regény tempójának sem tesz jót, ha a cselekményt folyton magyarázatokkal szakítják meg, márpedig itt épp ez történik, bármilyen eszközhöz nyúlnak a szereplők, azt először be kell mutatni az olvasónak. Ez kezdetben még érdekes, aztán egyre bosszantóbbá válik. Sarkított példa, de nagyjából így képzelhető el: egy izgalmas, menekülős-harcolós jelenetben az egyik szereplő előránt egy fegyvert, de mielőtt még elsütné, következik egy oldalnyi leírás a szerkezetéről, működéséről és a történetéről. Crichton tehát sajnos felborította az arányokat, és regényében az ismeretterjesztő elemeket néhol megszakítja egy kis cselekménnyel.congo3.jpg

Sejthető, hogy maga a történet így nem lesz olyan combos, és a karakterek elmélyítésére sincs lehetőség. Már-már szenvtelenül nézzük végig, ahogy az amerikai expedíció lassan megfogyatkozik a kongói dzsungel mélyén, miközben egyszerre próbálják megtalálni a felbecsülhetetlen értékű kék gyémánt lelőhelyét és Zinj elveszett városát, ahol egy vélhetően ismeretlen majomfajra bukkantak. Az egyetlen említésre méltó szereplő Amy, a beszélő (jelelő) gorilla, aki elkíséri a kutatókat az őserdőbe. A végkifejletben szerepet kap egy épp akkor kitörő vulkán is, csak hogy teljes legyen a káosz, de addigra már annyira beleuntam a geológiai okfejtésekbe, hogy észre sem vettem, hogy hőseink kalandjai véget értek. 

Nem panaszkodom, ponyvának azért elég igényes munka, és a Jurassic Park elolvasása után másra nem is számíthattam a szerzőtől, de azért nagyon hiányzott a kötetből a lélek.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://litfan.blog.hu/api/trackback/id/tr817972528

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása