"The wider we read the freer we become." /Jeanette Winterson/

litfan

litfan

Margaret Atwood: Oryx and Crake /Guvat és Gazella/ (2003)

2018. november 09. - Barbie66

oryx_and_crake.jpgAzt eddig is tudtam, hogy Atwood rendkívüli író, de most már az is körvonalazódik bennem, hogy mennyire sokoldalú. Olvastam már tőle lélektani regényt, eposz-újraértelmezést, krimit, fejlődésregényt, fantasyt és feminista disztópiát, melyek persze sokkal összetettebbek annál, hogy egy-egy műfaj alá be lehetne húzni őket. Közös vonásuk, hogy a nők társadalmi pozícióját, a velük kapcsolatos szerepelvárásokat boncolgatják. Ehhez képest a Guvat és Gazella a "nagy egészre" fókuszál, vagyis a női nemen túl az egész társadalmunkat, férfiakat és nőket egyformán érintő kérdéseket vet fel. Egy trilógia első része, mely egy disztopikus világban játszódik, a nem is olyan távoli jövőben. Két idősíkban ismerjük meg a főszereplő (ezúttal kivételesen férfi!) "real-time" kalandjait, és az utat, ahogyan eljutott ebbe a furcsa élethelyzetbe - vagyis hogyan lett ő az utolsó élő ember a bolygón.

Jimmy (vagy Hóember) és Glenn (Guvat) különös barátságán keresztül kapunk képet ennek a szép új világnak a működéséről. A génsebészet segítségével az emberek képesek istent játszani és úgy alakítják az életformákat, ahogy az nekik tetszik. Tökéletes külső, örök fiatalság... persze mindennek ára van. oryx_and_crake2.jpgA társadalom két kasztra szakadt, a tehetősek jól őrzött, elszeparált lakóparkokban élnek, a szegényebbek pedig "plebsztelepeken". Persze a Jurassic Park óta tudjuk, hogy az ember nem szórakozhat kénye-kedve szerint a természet törvényeivel, és előbb-utóbb megfizet azért, ha túlbecsüli saját képességeit.

Guvat (aki meglehetősen fura szerzet, körülbelül az Agymenők Sheldon-jához tudnám hasonlítani) zsenijének köszönhetően sikeres karriert épít fel ebben a kifacsarodott világban. Jimmy-vel folytatott eszmecseréi során olyan emberkép bontakozik ki előttünk, ami alapjaiban kérdőjelezi meg az összes társadalmi építményünket, és pusztán biológiai lényként tekint az emberi fajra. Eszerint a világ összes problémája a szexre (és annak hiányára) vezethető vissza. Guvat könyörtelen logikával fejtegeti, hogy miért is vagyunk kipusztulásra ítélve, ám lángelméjét nem megmentésünkre használja, hanem arra, hogy új, tökéletes lényeket alkosson, akik istenként tekintenek rá. Tervébe végül hiba csúszik, de a folyamatot már nem lehet megállítani, a vírus elszabadul...

A bejegyzés trackback címe:

https://litfan.blog.hu/api/trackback/id/tr2114362311

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása