"The wider we read the freer we become." /Jeanette Winterson/

litfan

litfan


Jane Austen: Sense and Sensibility /Értelem és érzelem/ (1811)

2017. augusztus 19. - Barbie66

Az Emma után fenntartásokkal vágtam bele egy újabb Jane Austen-kötetbe, ugyanis a címszereplő annyira ellenszenvesre sikerült, hogy alig tudtam végigkínlódni a regényt. Szerencsére erről most szó sincs, a két testvér, Elinor és Marianne bár kissé idealizáltak, közel sem olyan idegesítőek, mint Emma.…

Tovább

C. S. Lewis: The Chronicles of Narnia II.: The Lion, the Witch and the Wardrobe /Narnia Krónikái II.: Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény/ (1950)

A sorozat időrendben második része, bár először ezt vetette papírra Lewis. Ez a legismertebb és legtöbbet idézett rész is egyben, a híres filmfeldolgozás is itt kezdődik. Megismerjük a Pevensie-testvéreket, Tumnus-t és persze újra találkozunk Aslan-nal és Jadis-szal, a gonosz varázslónővel. Ahogy…

Tovább

Giovanni Boccaccio: Dekameron (1353)

Meglepően modern világszemlélet jellemzi ezt a 14. századi történetgyűjteményt, ami nem is csoda, hiszen a humanizmus és a reneszánsz bölcsőjéből, Italiából származik. A vicces, szarkasztikus, sőt néhol kimondottan erotikus történetek a földi örömöket hangsúlyozzák az eddig uralkodó szigorú vallásos…

Tovább

Aiszóposz: Fabulae Aesopi /Aiszóposz meséi/ (I.e. 6. század)

Magyarul sokszor Ezópuszként jelenik meg a klasszikus görög meseíró, akinek állattörténeteit számos helyen, számtalan feldolgozásban olvashatjuk. Gyerekként kedves rajzokkal illusztrált mesék formájában emlékszem vissza rájuk, ehhez képest az eredeti verzió elég kegyetlen és nyers. A rövid,…

Tovább

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (1907)

Feltett szándékom újraolvasni a már-már elfeledett kötelező olvasmányokat, így előkerült Molnár Ferenc kultikus alkotása is. Talán általános iskola ötödik osztályában volt előírt könyv A Pál utcai fiúk, ez volt az első komoly feldolgozandó mű (bár jobban belegondolva, alsóban a Vuk sokkal durvább…

Tovább

C. S. Lewis: The Chronicles of Narnia I.: The Magician's Nephew /Narnia Krónikái I.: A varázsló unokaöccse/ (1955)

C. S. Lewis, Tolkien szívbéli jóbarátja, és a klasszikus gyerek-fantasy megteremtője - ez a két jelző egy egész életpályát leír, nem is akármilyet. A két angol úriember olyan örökséget hagyott hátra, ami a mai napig meghatározza a fantasy-irodalmat. Tolkien a komoly, felnőtteknek szóló vonalat…

Tovább

Az Ezeregyéjszaka meséi (900 körül)

Időről-időre érdemes visszatérni a régi klasszikusokhoz, hiszen a számtalan feldolgozás, adaptáció és utalás megértéséhez és átlátásához fontos ismerni azok forrását. Az Ezeregyéjszaka meséi között olyan gyöngyszemek bújnak meg, mint Aladdin vagy Ali baba története, valamint Szindbád utazásai.…

Tovább

Charles Dickens: A Tale of Two Cities /Két város regénye/ (1859)

Dickens ezúttal nem sanyarú sorsú angol gyerekekről írt patetikus társadalomkritikát, hanem egy másik ország nagy horderejű történelmi eseményének hatásait járta körbe. A nagy francia forradalom a modern Európa megszületésének egyik legfontosabb előmozdítója volt, ilyen mértékű lázadás a nemesek…

Tovább

Jane Austen: Northanger Abbey /A klastrom titka/ (1817)

De szeretnék itt hősnő lenni // egész nap csak pipiskedni, // Majd amikor ezt meguntam // Férjhez menni azon nyomban. // Bár a bennem elveszett költő a fenti versikével sem került elő, a regény cselekményének összefoglalására tökéletesen alkalmas ez a kis négysoros. Az Emma elemzésekor már…

Tovább

Washington Irving: The Legend of Sleepy Hollow /Az Álmosvölgy legendája/ (1820)

Egy újabb történet, amit a filmfeldolgozás miatt olvastam el, hátha az eredeti újat, többet tud mutatni. Ritka eset, hogy ez nincs így. Irving "egyolvasós" (=egyszerre, egyben letudható) novellája egy egyszerű kísértethistória, ami a kor divatja szerint megtörtént esetnek van álcázva. Az Amerikába…

Tovább

J. M. Barrie: Peter Pan /Pán Péter/ (1904)

Keserédes történet felnőtté válásról és elmúlásról - felnőtteknek; klasszikus kalandregény kalózokkal, indiánokkal és sellőkkel gyerekeknek. Barrie minden korosztálynak szánhatta könyvét, ügyelt rá, hogy mindenki találjon benne valamit magának. Aztán az is elképzelhető, hogy a bennünk élő gyermek…

Tovább

Louisa May Alcott: Little Women /Kisasszonyok/ (1868)

Bizony a kissé cinikus és szarkasztikus olvasónak is szüksége van néha egy csöpp ártatlanságra. A négy March-lány bűbájos története valódi felüdülés a sok háborús, vámpíros, önmagát keresős könyv után, naiv szentimentalizmusa, kedves humora miatt gyorsan a szívébe zárja őket az ember. Köszönhető ez…

Tovább

Faludy György: Pokolbéli víg napjaim (1987)

Faludy életrajzi regénye nem csupán egy rendkívüli ember meghurcolásának története, hanem fájdalmasan őszinte látlelet egy diktatúra idiotizmusáról. Hogy ez a diktatúra éppen bal- avagy jobboldali "eszméket" vall, az a végeredményt tekintve mindegy, ugyanazokkal az eszközökkel dolgoznak. Az…

Tovább

Thomas Mann: Mario és a varázsló (1929)

Elolvastam. Átrágtam az elsőtől az utolsó betűig. Mégsem esett le, hogy pontosan miről is szól ez a kisregény, egészen addig, míg bele nem pillantottam az elemzésekbe. A kedélyes olasz nyaralásnak induló történet ekkor nyerte el értelmét számomra, jött a megvilágosodás: ez bizony az elnyomás, a…

Tovább

Charles Dickens: Great Expectations /Szép remények/ (1861)

Szürke, sötét, lehangoló. Ezt láttam mostanában, ha kinéztem az ablakon, és akkor is, mikor fellapoztam ezt a könyvet. A növekvő sötétségben hamar lámpát kell gyújtani, ha az ember nem akarja eltéveszteni az útját. Dickens főhősének, Pip-nek is jól jött volna egy "lámpás", ami már egész…

Tovább

Jane Austen: Emma (1815)

Egy hónap. Eddig tartott, míg elolvastam ezt a regényt. Magyarázhatnám ezt a késlekedést munkahelyi elfoglaltságokkal, a házfelújítás-költözködés tennivalóival, de a fájdalmas igazság az, hogy ha egy könyv jó, akkor bármikor tudok időt szánni rá. Az Emma pedig nem jó - vagy legalábbis nekem nagyon…

Tovább

Thomas Mann: A varázshegy (1924)

Vannak azok a könyvek, amiket túl rövidnek érzünk, és akár 1000 oldal után is szívesen folytatnánk még. És vannak azok, amiket kész kínszenvedés végigolvasni, mert csak nyúlnak-nyúlnak, mint a rétestészta. Sajnos A varázshegy az utóbbi kategóriába tartozik, és bár tényleg mindenevő vagyok a könyvek…

Tovább

Lucius Apuleius: Az aranyszamár (160)

A késő ókorból származó, lazán összekapcsolódó történetekből álló regény majd' 2000 év távlatából is szórakoztató olvasmány. Friss, élénk, élő beszédhez hasonló nyelvezete könnyen érthető, sodró lendületű. Főhőse Lucius, egy előkelő ifjú, akit kíváncsisága kever bajba: egy varázslat balul sül el, és…

Tovább

Lev Tolsztoj: Háború és béke (1869)

Ami a francia irodalomban A nyomorultak, az olaszban A jegyesek, az az oroszoknak a Háború és béke: a nagy, nemzeti regény, ami valószínűleg az összes iskolában kötelező olvasmány (és amit feltehetően az összes gyerek a háta közepére kíván). Miért is? A magyarázat rendkívül egyszerű: 1500 oldal. Ha…

Tovább

Guy de Maupassant: Bel Ami /A szépfiú/ (1885)

Egy újabb kínosan aktuális regény: hogyan érjünk el sikereket a külsőnk és a kapcsolataink segítségével, ha igazán semmihez sem értünk? Túl egyszerű lenne a mai világ celebjeivel párhuzamba állítani Maupassant főhősét, Duroy-t, pedig csak annyi a különbség köztük, hogy más közönségnek próbálják…

Tovább

Sir Walter Scott: Ivanhoe (1820)

Régen mennyivel egyszerűbb volt az élet: a jó mindig, minden körülmények közt jó maradt, a rossz pedig végül mindig elnyerte méltó büntetését. A nők gyönyörűek és engedelmesek, a férfiak pedig jóképűek és hősiesek voltak. A történetek mindig boldog véget értek, minimális váratlan fordulattal.…

Tovább

Rudyard Kipling: The Jungle Book /A dzsungel könyve/ (1894)

Újabb gyerek-klasszikussal bővült a listám, ráadásul egy olyan darabbal, amit már az óvodában is lapozgattam. Talán épp akkor fogtam először "igazi" könyvet a kezembe, bár olvasni még nem tudtam, nagy igyekezettel forgattam a lapokat. Ezt a már-már történelmi pillanatot próbáltam felidézni, de…

Tovább

Virginia Woolf: Mrs. Dalloway (1925)

Ez az a könyv, aminek minden oldala, sőt, minden sora egy-egy kemény csata. Küzdelem az unalommal, a hosszú mondatokkal, az ide-oda csapongó gondolatokkal és nézőpont-váltással. Virginia Woolf bármilyen zseniális tehetség is, egyetlen dolgot nem sikerült elérnie: nem tudott egy szerethető, olvastató…

Tovább

Charles Dickens: A Christmas Carol /Karácsonyi ének/ (1843)

Dickens klasszikus novellája egy olyan karácsonyi mesének álcázott társadalomkritika, mely mind a mai napig őrzi aktualitását. A történet valószínűleg mindenkinek jól ismert: Scrooge, a megrögzött munkamániás, pénzhajhász és antiszociális vállalkozó spirituális agymosása, vagyis az elmúlt, a jelen…

Tovább

Alessandro Manzoni: I promessi sposi /A jegyesek/ (1827)

Az olaszok nagy klasszikusa tökéletes példája annak, hogyan tükröződhetnek egy nép sajátosságai a művészeti alkotásain. Anélkül, hogy a túlzott általánosítás veszélyes vizeire eveznénk, bizony megállapítható, hogy Manzoni regényéből sugárzik az élet szeretete, a játékosság és a közvetlenség - ezek a…

Tovább
süti beállítások módosítása