"The wider we read the freer we become." /Jeanette Winterson/

litfan

litfan


Virginia Woolf: Mrs. Dalloway (1925)

2014. április 28. - Barbie66

Ez az a könyv, aminek minden oldala, sőt, minden sora egy-egy kemény csata. Küzdelem az unalommal, a hosszú mondatokkal, az ide-oda csapongó gondolatokkal és nézőpont-váltással. Virginia Woolf bármilyen zseniális tehetség is, egyetlen dolgot nem sikerült elérnie: nem tudott egy szerethető, olvastató…

Tovább

Eric Knight: This above all /Légy hű magadhoz/ (1942)

Egy újabb háborús regény, a II. világháború borzalmainak egy újabb szelete, ezúttal az angol hátország perspektívájából. Hogyan élik meg a különböző társadalmi, vallási, politikai csoportok azt, hogy az eddig távoli front egyszeriben a saját városukba került? Egyszerű, hétköznapi embereket látunk,…

Tovább

Dino Buzzati: A Tatárpuszta (1940)

Furcsa, nyomasztó, de egyszersmind magával ragadó ez a rövid kis regény. Magával ragadó, mert az emberi élet szomorú igazságtalanságainak hű dokumentációja, vagyis főhősünk sorsának alakulásában akár a sajátunkéra is ismerhetünk. Ezenkívül az emberi jellem gyengeségeit, sajátosságait is kitűnően…

Tovább

Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan (1929)

Egy háborúellenes alapmű, ami sajnos a mai napig megőrizte mondanivalójának érvényességét - pedig milyen csodás lenne okafogyottnak és elavultnak nevezni Remarque könyvét. Ehelyett azonban marad a szomorú felismerés: az emberiség bizony nem tanult semmit a hibáiból.  Az I. világháború német…

Tovább

F. Scott Fitzgerald: The Great Gatsby /A nagy Gatsby/ (1925)

Nem tagadom, hogy a belőle készült film késztetett az amerikai klasszikus elolvasására, mivel szerettem volna tartani magam az "ideális" sorrendhez, vagyis hogy a könyvet olvasom el először, és csak utána nézem meg a filmadaptációt. Ebben az esetben csak remélni tudom, hogy a film jobban sikerült,…

Tovább

James M. Cain: The postman always rings twice /A postás mindig kétszer csenget/ (1934)

A maga idejében botrányosnak számító alkotás ma már alig üti meg az ingerküszöböt: annyira hozzászoktunk már a szex és az erőszak nyílt ábrázolásához, hogy a főszereplők ügyetlenkedése mai szemmel inkább humorosnak tűnik. Amit mégis megrendítőnek találtam, az a közvetlenség, ami annyira közel hozza…

Tovább

Boris Vian: Tajtékos napok (1946)

Azt hiszem a legnagyobb gondom ezzel a könyvvel az, hogy túl műveletlen vagyok ahhoz, hogy élvezzem vagy akár csak értékeljem. Nem tetszett a zavaros, átláthatatlan stílus, a furcsa, kidolgozatlan képek és szófordulatok. Pedig a szürreális díszletek között egy korrekt kis szerelmi történet bújik…

Tovább

Nella Larsen: Passing (1929)

Rendkívül elgondolkodtató és sokunk számára érthetetlen jelenséget mutat be Nella Larsen kisregénye. Egy olyan korban játszódik, amikor Amerikában színesbőrű elnökről még álmodni is bűn volt. A kávézókból, éttermekből kivezették a fekete vendégeket, és persze rendszeresek voltak a bántalmazások,…

Tovább

Erich Maria Remarque: A Diadalív árnyékában (1945)

A két világháború közti zavaros és átmeneti időszakban járunk, Párizs nyüzsgő városában. Az elharapódzó nácizmus elől menekülők itt találnak alkalmi búvóhelyet, itt próbálnak észrevétlenül boldogulni. Közéjük tartozik főhősünk, Ravic is, aki illegális műtétekből tartja fenn magát, miközben igyekszik…

Tovább

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek (1942)

Első könyvem Máraitól - bár óva intettek attól, hogy ezzel kezdjem, mégsem bántam meg, hiszen fiatalként is tanulságos lehet két idős ember találkozása és múltidézése. Nyilván nem számíthatunk pörgős eseményáradatra, akciódús jelenetekre vagy szenvedélytől fűtött párbeszédekre - a hosszú évek…

Tovább

Tamási Áron: Ábel Amerikában (1934)

"... nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk." Így…

Tovább

Tamási Áron: Ábel az országban (1933)

Mint a könyv címéből is látszik, Ábel otthagyja a rengeteget és az ismerős tájakat, hogy utazgasson és világot lásson. Két hű társa, Bolha, a kutya, és a furfangos észjárás azonban most is vele tartanak, és minden szorult helyzetből kimentik.  Utazása során főhősünk sokat lát, hall, tapasztal, és…

Tovább

Tamási Áron: Ábel a rengetegben (1932)

Tamási Áron ifjúsági regényét kötelező olvasmányként tartják számon, ennek ellenére én csak most találkoztam vele először - de talán ez nem is baj. Felnőttként, egy erdélyi úttal a hátam mögött ugyanis talán többet mond nekem Ábel története. Anélkül is, hogy túl sok mindent akarnék belemagyarázni, a…

Tovább

Németh László: Gyász (1935)

"... a gyász a fiataloknál, bizonyos időn túl, a büszkeség betegsége..."  Ezzel az egyetlen mondatával a szerző tökéletesen összefoglalja regénye mondanivalóját és alapgondolatát. Főhőse, Kurátor Zsófi fiatalon elveszti előbb férjét, majd kisfiát is. Ez a kettős csapás kezdetben persze nagyon…

Tovább

Németh László: Iszony (1947)

Az Iszony-t olvasva az volt az első érzésem, hogy maga alá temet, megfojt a gondolatok, érzelmek, események sűrűsége, kavarodása. A végkifejlet pedig csak alátámasztja ezt a benyomásomat. Németh László regénye egy  szinte tagolatlan monológ egy nőtől, aki nem való emberek közé - legalábbis mai…

Tovább

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (1943)

Úgy döntöttem, hogy leporolom az anyák-napi műsorok és idézet-gyűjtemények sztárját, és lehántva róla a sallangokat és közhelyeket, friss szemmel olvasom újra. Szerencsére nem kellett csalódnom, valóban egy olyan klasszikusról van szó, ami a "helytelen használat" miatt sem kopik meg. Gyerekeknek és…

Tovább

Evelyn Waugh: Brideshead revisited /Utolsó látogatás/ (1945)

A könyv az általunk is ismert "boldog békeidők" Angliájában játszódik, a két világháború közti időszakot öleli fel. Fő témája talán a változás, pontosabban a társadalmi változások bemutatása, ugyanis betekintést nyerünk egy igazi angol arisztokrata család hanyatlásába. A főhős Oxfordban töltött…

Tovább

Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül (1937)

Karinthy-hetet tartottam, és megmondom őszintén, nagyon jó érzés néha újra rájönni, hogy azért a magyar írók között is vannak kimagaslóak, és nem csak a vak hazafiság emeli őket a magasba. Karinthy rendkívül művelt, felvilágosult és nem mellesleg humoros író, akinek ez az önéletrajzi regénye is…

Tovább

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (1916)

Ez az a mű, amit szerintem szinte mindenki olvasott már, hiszen könnyed, humoros stílusa felüdülést jelent a sok komor/ly kötelező olvasmány között. Akár még a mai diákok is magukra ismerhetnek egy-egy karakterben, annyira pontosan és hitelesen vannak ábrázolva. Persze bizonyos helyzetek, szokások…

Tovább

Kosztolányi Dezső: Édes Anna (1926)

Ez a realista, őszinte hangvételű regény egy valós eseményen is alapulhatna, hiszen megírásakor Kosztolányi újságíróként dolgozott, így naponta találkozhatott hasonló történetekkel. Ő azonban megpróbált a dolgok mélyére látni, egy egyszerű újsághír mögé odaképzelni a tettest, a többi szereplőt, a…

Tovább

D.H. Lawrence: The Rainbow /Szivárvány/ (1915)

Elérkeztem ahhoz az íróhoz, akitől talán a legtöbb könyvet olvastam el, és akinek a szakdolgozat-témámat is köszönhetem. Lawrence a maga korában igencsak modernnek, sőt, lázadónak számított, hiszen a férfi-nő kapcsolat nyílt és őszinte bemutatása akkor még egyáltalán nem volt megszokott. A…

Tovább

A.A. Milne: Winnie-the-Pooh /Micimackó/ (1936)

Igen, jól látjátok: a vizsgaidőszak közepén meseolvasásra adtam a fejem. Valamiért most erre vágytam, és jól is tettem, hogy Milne klasszikusát választottam. Egyszerre nagyon ártatlan, tiszta és humoros, szarkasztikus, szóval még "felnőtt" fejjel is élvezetes kis könyv. Karinthy fordítása még talán…

Tovább

Margaret Mitchell: Gone with the wind /Elfújta a szél/ (1936)

Egyik nagy kedvencemmé vált ez a regény, pedig először tartottam tőle, hogy egy merő nyálas borzalom lesz, szirupos-csöpögős jelenetekkel és végtelenül egyszerű karakterekkel. Nos, még ha ennek az első fele be is igazolódott, több ok miatt is felül tudtam ezen kerekedni. Az első mindjárt a főhős,…

Tovább

Franz Kafka: A kastély (1926)

Nem valószínű, hogy valaha is a kedvenceim közé fog tartozni Kafka könyve, nem mondanám sem érdekesnek, sem szórakoztatónak. Persze itt joggal felmerülhet a kérdés, hogy egy irodalmi műnek feltétlen rendelkeznie kell-e ezekkel a tulajdonságokkal. Természetesen nem, de az én szubjektív véleményem…

Tovább

Gárdonyi Géza: Ida regénye (1924)

Tipikusnak induló érdekházasság (ez már önmagában szomorú), ami végül mégsem szokványos véget ér: a két fél egymásba szeret. Mert Gárdonyi szerint ez ilyen egyszerű. Ez a legnagyobb gondom ezzel a regénnyel: minden a végletekig le van benne egyszerűsítve. Két fiatal, szép és kedves ember összekerül…

Tovább
süti beállítások módosítása