"The wider we read the freer we become." /Jeanette Winterson/

litfan

litfan


Andrzej Sapkowski: Az utolsó kívánság /Vaják 1./The Witcher 1./(1993)

2023. május 10. - Barbie66

Általában tartom magam ahhoz az elvemhez, hogy ha egy könyvből készült filmadaptáció is, azt nem nézem meg addig, amíg magát a regényt el nem olvastam. Szeretem ugyanis a saját fantáziámra bízni a szereplők elképzelését, nem pedig egy színész arcát magam előtt látva olvasni a történetet. Hogy…

Tovább

Publius Ovidius Naso: Átváltozások (8)

Teljes tudatlanságban kezdtem neki a latin klasszikusnak, annyit sejtettem csak, hogy a görög-római mitológiához kapcsolódik, de hogy miféle metamorfózisokról (az eredeti cím) lesz szó, arról fogalmam sem volt. Tartottam tőle, hogy majd valami ókori filozofálgatás következik majd 500 oldalon, de…

Tovább

Rámájana (i.e. 1. század)

Mihez kezd a modern olvasó egy időben és térben is távoli kultúra hőseposzával - tettem fel magamnak a kérdést, mielőtt belevágtam volna India mai napig meghatározó alapművébe, a Rámájanába. Aztán csak sodródtam az óriási elbeszélő költemény szépséges sorain, beleveszve az izgalmas cselekménybe, a…

Tovább

Jeanette Winterson: Weight /Teher/ (2005)

Posztmodern szerzők előszeretettel nyúlnak jól ismert, klasszikus történetekhez, égve a vágytól, hogy valami újat tegyenek hozzá, esetleg a mai olvasó ízlésére hangolják. Egyeseknek sikerül, másoknak kevésbé. A kevésbé sikerült átdolgozásoknál mindig fennáll a gyanú, hogy a saját, önálló…

Tovább

Anne Rice: Taltos /Táltos/ (1994)

A Mayfair-klánról szóló mini-sorozat befejező része sajnos ugyanazt a leszálló ágat követi, amit a Lasher megkezdett. Miközben az első két rész negatívumai (túlburjánzó leírások, vontatottság, ismétlések) megmaradtak, cserébe nem kapunk semmi újat, semmi kárpótlást  - illetve amit annak szántak, az…

Tovább

Margaret Atwood: The Penelopiad /Pénelopeia/ (2005)

Mindig érdekes élmény nagy klasszikusok modern átdolgozását olvasni, hiszen rengeteg új szempont, jelentésréteg kerülhet napvilágra, amik eddig elsikkadtak a már unalomig ismert sorok között. Atwood kisregényének az Odüsszeia képezi az alapját, ám ezúttal Pénelopé, Odüsszeusz felesége kapja a…

Tovább

Az Ezeregyéjszaka meséi (900 körül)

Időről-időre érdemes visszatérni a régi klasszikusokhoz, hiszen a számtalan feldolgozás, adaptáció és utalás megértéséhez és átlátásához fontos ismerni azok forrását. Az Ezeregyéjszaka meséi között olyan gyöngyszemek bújnak meg, mint Aladdin vagy Ali baba története, valamint Szindbád utazásai.…

Tovább

Dobrovits Aladár, Kákosy László: Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák (2006)

Régebben nagyon érdekelt az ókori népek hitvilága, mitológiája, sokat is olvastam a letűnt civilizációkról - bár csak gyerekeknek szóló ismeretterjesztő könyvek voltak ezek, az illusztrációk, a megfoghatatlan képi megjelenítése mély nyomot hagyott bennem. Mára már kinőttem a képeskönyvekből, de még…

Tovább

Domokos Péter: Finnugor regék és mondák (2004)

Különleges élmény olyan népek, népcsoportok mondáit olvasni, akik minden valószínűség szerint egyedüli rokonaink - nagy elvárásokkal tekint elébe a magyar ember az első találkozásnak, hiszen olyan jó lenne tartozni valahova, valakikhez, és nem "földönkívüliként" leledzeni Európa közepén.  Persze…

Tovább

Bazsó Dénes (ford.): Japán regék és mondák (2005)

Mostanra ért utol a Japán-láz, ami egyre inkább terjed kis hazánkban - főleg a mangák és anime-k szintjén. Mivel nem vagyok rajongója sem a fejhangon sipítozó ultraminiszoknyás diáklányoknak, sem pedig a meghatározhatatlan rendszertani kategóriába tartozó állatoknak, ezért úgy döntöttem, hogy inkább…

Tovább

Komoróczy Géza: Héber mítoszok és mondák (2003)

Nagyon érdekes volt többezer éves történetekben felfedezni mai szavaink és kifejezéseink eredetét (mint például a siserehad, Jákob lajtorjája vagy a manna). Ezek az ősi mondák mind nagyon tanulságosak, hiszen egy alternatív magyarázatot adnak az emberiség eredetére, a népcsoportok, nyelvek…

Tovább

Petrovácz István: Keleti szláv regék és mondák (2003)

Végre Kelet-Európa (vagy Nyugat-Ázsia?) is felkerül irodalmi térképünkre, már ami az orosz, ukrán és fehérorosz mondakincset illeti. A hatalmas, végeláthatatlan sztyeppéket különféle szellemlényekkel, boszorkányokkal, varázslókkal népesítik be, melyek ellen félelmetes erejű hősök harcolnak.…

Tovább

Dömötör Tekla: Germán, kelta regék és mondák (2005)

Aki egy kicsit is érdeklődik az angolszász kultúra iránt, annak kihagyhatatlan olvasmány ez a könyv, ami olyan klasszikusok eredetijét tartalmazza, mint a Hamlet, vagy Artúr és a kerekasztal lovagjainak történetei. Azonban nem csupán az ismerős történetek miatt lehet érdekes Dömötör Tekla gyűjtése,…

Tovább

Baktay Ervin: Indiai regék és mondák (2004)

Az indiai mondavilágot olvasva egy teljesen más, az európaitól jelentősen eltérő felfogást ismerhetünk meg. A legnagyobb különbség talán abban rejlik, ahogy a gonoszságot, a kegyetlenséget kezelik: míg a görög vagy római regékben gyakran nincs magyarázat arra, hogy valaki miért követ el bűnt, miért…

Tovább

Boronkay Iván: Római regék és mondák (2005)

Folytattam műveltségem határainak tágítását, és Aeneas-t követve a Római Birodalom mondáival ismerkedtem meg közelebbről. Persze aki csak a Caesar III. nevű számítógépes stratégiai játékból alkot fogalmat az ókori csúcsbirodalomról, annak nem nehéz újat mutatni. Az első és legmeghatározóbb…

Tovább

Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék és mondák (2006)

Egy újabb hiányosságomat igyekszem pótolni a görög mondavilág tüzetesebb megismerésével, hiszen a középiskolai kötelezők óta csak közvetetten találkoztam az európai kultúra alapköveivel. Igaz, hogy nehéz is elkerülni a különféle hősöket, epizódokat és legendákat, annyira beleivódtak a művészet…

Tovább
süti beállítások módosítása