"The wider we read the freer we become." /Jeanette Winterson/

litfan

litfan


Clayton Roberts, David Roberts: A history of England Volume 1: Prehistory to 1714 (1985)

2013. november 25. - Barbie66

Még az egyetemi évek alatt, a (botrányosan rövid) brit történelem előadáson volt tananyag ez a könyv, az egyetlen könyvtári példányt fénymásoltuk, fűztük és olvastuk salátává. Már akkor elhatároztam, hogy ha egyszer majd ráérek, és nem szorít a tanulás kényszere, tényleg nekiülök, és rászánom azt az…

Tovább

Jan Assmann: A kulturális emlékezet (1992)

Az eddig bemutatott népek regéinek, mondáinak és mítoszainak olvasása közben akarva-akaratlanul is összehasonlításokba bocsátkozik az ember: a régi szövegekből levonható kulturális sajátosságok hol szimpatikusnak, hol távolinak tűnnek, az egyik szerkezeti felépítés, narrációs stílus ismerősnek hat,…

Tovább

Boleslaw Prus: A fáraó (1895)

A lengyel szerző nem kevesebbre vállakozott, mint hogy egy 5000 éves civilizáció egyik nagy fordulópontját tárja elénk. Hatalmas történelmi és művészeti ismeretanyagát sikerült egy fordulatos és izgalmas regénnyé gyúrnia, amiből nem hiányzik az ármány, a cselszövés, de a társadalomkritika sem.…

Tovább

Ken Follett: The Pillars of the Earth /A katedrális/ (1989)

Follett regényóriása egy nagyszabású történelmi-politikai tablót tár elénk a 12. század Angliájáról, felvázolja az akkori korszak technológiai-művészeti eredményeit, bepillantást enged az egyház saját különbejáratú világába, és mindeközben az emberi tényezőket sem téveszti szem elől. A bonyolult,…

Tovább

Alessandro Manzoni: I promessi sposi /A jegyesek/ (1827)

Az olaszok nagy klasszikusa tökéletes példája annak, hogyan tükröződhetnek egy nép sajátosságai a művészeti alkotásain. Anélkül, hogy a túlzott általánosítás veszélyes vizeire eveznénk, bizony megállapítható, hogy Manzoni regényéből sugárzik az élet szeretete, a játékosság és a közvetlenség - ezek a…

Tovább

Alexandre Dumas: A három testőr (1844)

Valószínűleg mindenki hallotta már az Athos, Porthos és Aramis neveket, a D'Artagnan-ról már nem is beszélve. A három (+1) testőr kalandjai számos filmet megihlettek már, ideje tehát az eredeti alkotást is megismerni. Kalandokban, hőstettekben nincsen ebben sem hiány, talán a történelmi szál az, ami…

Tovább

Petrovácz István: Keleti szláv regék és mondák (2003)

Végre Kelet-Európa (vagy Nyugat-Ázsia?) is felkerül irodalmi térképünkre, már ami az orosz, ukrán és fehérorosz mondakincset illeti. A hatalmas, végeláthatatlan sztyeppéket különféle szellemlényekkel, boszorkányokkal, varázslókkal népesítik be, melyek ellen félelmetes erejű hősök harcolnak.…

Tovább

Victor Hugo: A párizsi Notre Dame (1831)

A notre dame-i toronyőr (Quasimodo) története talán mindenkinek ismerős, ha máshonnan nem, akkor a Disney-rajzfilmből. Azonban óriási hiba lenne egy csupa öröm és boldogság könyvet várni, a valóság ennél sokkal ridegebb, kegyetlenebb. Quasimodo nem egy szeretnivaló, csúnyácska álmodozó, hanem inkább…

Tovább

Dömötör Tekla: Germán, kelta regék és mondák (2005)

Aki egy kicsit is érdeklődik az angolszász kultúra iránt, annak kihagyhatatlan olvasmány ez a könyv, ami olyan klasszikusok eredetijét tartalmazza, mint a Hamlet, vagy Artúr és a kerekasztal lovagjainak történetei. Azonban nem csupán az ismerős történetek miatt lehet érdekes Dömötör Tekla gyűjtése,…

Tovább

Boronkay Iván: Római regék és mondák (2005)

Folytattam műveltségem határainak tágítását, és Aeneas-t követve a Római Birodalom mondáival ismerkedtem meg közelebbről. Persze aki csak a Caesar III. nevű számítógépes stratégiai játékból alkot fogalmat az ókori csúcsbirodalomról, annak nem nehéz újat mutatni. Az első és legmeghatározóbb…

Tovább

Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék és mondák (2006)

Egy újabb hiányosságomat igyekszem pótolni a görög mondavilág tüzetesebb megismerésével, hiszen a középiskolai kötelezők óta csak közvetetten találkoztam az európai kultúra alapköveivel. Igaz, hogy nehéz is elkerülni a különféle hősöket, epizódokat és legendákat, annyira beleivódtak a művészet…

Tovább

Sólem Áléchem: Tevje, a tejesember, avagy hegedűs a háztetőn (1894)

Sajnos manapság ismét aktuálissá válnak egy több, mint 100 évvel ezelőtt íródott regényben felmerülő problémák és társadalmi konfliktusok. Tevje története a zsidóüldözés kezdeti szakaszában, a pogromok idején játszódik, mondhatni tehát, hogy előfutára Anna Frank és sorstársai szenvedéstörténetének.…

Tovább

John Fowles: The French Lieutenant's Woman /A francia hadnagy szeretője/ (1969)

Rendkívül érdekes és tanulságos gondolatkísérletet követhetünk végig, ha rászánunk egy kis időt Fowles művére. A történet épp 100 évvel a könyv megszületése előtt játszódik, vagyis a viktoriánus Anglia virágkorában. Aki valamit is tudni akar erről az időszakról, de nem szeretne unalmas…

Tovább

Bernhard Schlink: Hazatérés (2006)

A német szerző újabb tipikus műve, melyben ismét egy kisfiú felnőtté válását kísérhetjük nyomon. Szeretett nagyszüleinél rátalál egy regényre, aminek nincs meg sem a szerzője, sem a befejezése - és ez a felfedezés egész életét meghatározza. Innentől kezdve ugyanis nem nyugodhat addig, míg meg nem…

Tovább

Jókai Mór: Egy magyar nábob (1853-54)

Nagy magyar regényírónk újabb könyve a szabadságharc előtti időkbe visz el minket, a reformkor kibontakozása körüli társadalmi forgatagba. Megismerkedhetünk a nemesség minden képviselőjével: a változások elől fejüket homokba dugó, minden újítást ellenző földesurakat, a külföldön tetszelgő,…

Tovább

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1869)

Ismét egy kötelező olvasmányt emeltem le a polcról, és egyáltalán nem remegett a kezem, mikor ezt tettem - nem fűződnek rossz emlékeim ehhez a regényhez sem. Annyit azonban el kell ismernem, hogy 12-13 évesen még közel sem érett ahhoz az ember, hogy teljes szépségében élvezni tudja Jókai…

Tovább

Philippa Gregory: The other Boleyn girl /A másik Boleyn lány/ (2002)

Boleyn Anna története talán még azoknak is ismerősen cseng, akik nem angol történelmet hallgatnak az egyetemen. Philippa Gregory a híres-hírhedt király, VIII. Henrik udvarába visz el minket, ahol a családi rivalizálások és a király kegyének elnyerése a mindennapi élet része. A már említett Anna…

Tovább

Margaret Atwood: The Blind Assassin /A vak bérgyilkos/ (2000)

Érdemes átverekednie magát az embernek a meglehetősen hosszú regényen (bár egy kedves ismerősöm szerint egy jó könyvet 200 oldalban is meg lehet írni). Itt azonban akciós, "1-et fizet, 3-at kap" üzletet köthetünk, mivel a könyv voltaképpen 3 különálló regényt tartalmaz, melyek önmagukban is…

Tovább

Stendhal: Vörös és fekete (1830)

Egy tipikus meg nem értett zseni történet: a fiatal, tehetséges, de paraszti sorból származó Julien kalandjait olvashatjuk, aki elég ambíciózus ahhoz, hogy kitörjön a szegénységből. Sajnos azonban a nemesek nem nézik jó szemmel a fiú karrierjének szárnyalását, rengeteg irigye lesz, akik ahol csak…

Tovább

Margaret Mitchell: Gone with the wind /Elfújta a szél/ (1936)

Egyik nagy kedvencemmé vált ez a regény, pedig először tartottam tőle, hogy egy merő nyálas borzalom lesz, szirupos-csöpögős jelenetekkel és végtelenül egyszerű karakterekkel. Nos, még ha ennek az első fele be is igazolódott, több ok miatt is felül tudtam ezen kerekedni. Az első mindjárt a főhős,…

Tovább

Victor Hugo: A nyomorultak (1862)

A NAGY FRANCIA regény: a két nagybetűs szóval mindent el is lehet mondani erről a könyvről. Nagy, mert rendkívül hosszú, körülbelül 1000 oldalas, mert hatalmas téma- és időbeli anyagot ölel fel (politika, erkölcs, vallás, közélet, társadalom, stb.), és mert stílusa is rendkívül változatos. Francia,…

Tovább

Henryk Sienkiewicz: Quo vadis (1896)

Bár nekem túl vallásos a könyv, azért mégis érdekes helyzetjelentést olvasni a történelem egy rendkívül érdekes és zűrzavaros időszakáról: a kereszténység szárnybontogatásának és a római Nero császár ámokfutásának idejéből. A Nobel-díjas lengyel szerző teljes elfogultsággal, az objektivitás…

Tovább

Jókai Mór: Bálványosvár (1883)

Ismét egy történet a magyar mondakörből - pontosabban a székely legendákból. Két kultúra, két vallás és két család kibékülését kísérhetjük végig a 13. századi Erdélyben. Jókai gyönyörű mesévé szövi a tipikus magyar megosztottságot és szembenállást, ezért egy rendkívül idealizált képet kapunk…

Tovább

Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember (1901)

Régebben sok könyvet olvastam az ősmagyar-hun mondavilágról, de azóta bizonyos okok miatt elment tőlük a kedvem. Most mégis kezembe vettem Gárdonyi művét, ami  a hunok hatalmának csúcspontján-hanyatlásakor játszódik. Bár objektíven próbál közelíteni őseink bemutatásához (egy görög szolga…

Tovább
süti beállítások módosítása