"The wider we read the freer we become." /Jeanette Winterson/

litfan

litfan


Cesare Pavese: La luna e i falò /A hold és a máglyák/ (1950)

2019. február 03. - Barbie66

Bevallom, hogy a könyv elolvasása kétségbeesett kísérlet volt az olasz nyelvtudásom életben tartására, és mint ilyen, bőven maradtak homályos részek. Folytonos szótárazással nem szerettem volna rontani az olvasmányélményt, ezért néhányszor csak annyit értettem, hogy valaki valamivel csinál valamit…

Tovább

Maurice Sendak: Where The Wild Things Are /Ahol a vadak várnak/ (1963)

Eljött az ideje annak, hogy a gyerekkönyveket szülői szemmel olvassam, felkutatva az értékes, tartalmas és színvonalas műveket, amiket nyugodt szívvel adok majd az ifjú olvasópalánta kezébe. Sendak könyvéről először a belőle készült film kapcsán hallottam, pedig angol nyelvterületen igazi…

Tovább

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (1920)

Egy hiperérzékeny kiskamasz először szembesül a felnőttek világának igazságtalanságaival, és közben sokat sír. Ennyiben össze is lehetne foglalni az egyik legtöbbet szidott általános iskolai kötelező olvasmány cselekményét. Szegény kis Nyilas Misi valamiért rendkívül ellenszenves a szinte vele…

Tovább

M.G. Lewis: The Monk (1796)

A regény a 18. századi gótikus irodalom iskolapéldája, vannak benne ódon várkastélyok, szellemek, kripták és ott a mindent belengő halálfélelem. Jórészt Madridban játszódik, a spanyol inkvizíció virágzása idején, egyik főhőse pedig egy szerzetes. Mégsem a vallásos buzgalom jellemzi a könyvet, sokkal…

Tovább

Mary Shelley: Frankenstein (1818)

A rengeteg változó minőségű feldolgozás mellett fontos ismerni az eredeti regényt is, annál is inkább, mivel a sokszor ócska horrorrá silányított mű sokkal többet rejt magában egy egyszerű rémtörténetnél. A teljes cím - Frankenstein, avagy a modern Prométheusz - elárulja a Shelley valódi…

Tovább

Charles Kingsley: The Water-Babies (1863)

Klasszikus angol mese, ami az utóbbi időben kegyvesztetté vált, ugyanis elég kedvezőtlen színben tünteti fel az íreket, ameriakaiakat, zsidókat és keresztényeket. Kérdés, hogy egy könyv megítélhető-e egy másik kor értékei szerint, azaz modern korunk hipertoleráns, polkorrekt világfelfogása…

Tovább

Daniel Defoe: Robinson Crusoe (1719)

Újra elolvastam a műfajteremtő klasszikust, hogy friss élményekkel, és ne csak az emlékezetemre hagyatkozva tudjak írni róla. Defoe műve után egész sor "robinzonád" látta meg a napvilágot, melyek közös vonása, hogy a főhős egyedül, a civilizáció minden kényelmétől elszakítva küzd a túlélésért.…

Tovább

C. S. Lewis: The Chronicles of Narnia IV: Prince Caspian /Narnia krónikái 4.: Caspian herceg/ (1951)

A második megfilmesített részben ismét a Pevensie-gyerekek körül bontakoznak ki az események: visszatérnek Narnia mesevilágába és Aslan segítségével rendet tesznek. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű, első látogatásuk és uralkodásuk óta Narniában több ezer év telt el, míg saját világukban…

Tovább

Jane Austen: Persuasion /Meggyőző érvek/ (1817)

Az írónő utolsó befejezett regénye eddigi munkásságának kikristályosodása mind mondanivalóban, mind pedig stílusában. Rendkívül intelligensen és csípősen mutat rá az angol arisztokrácia felszínességére: bizonyos körökben a rang, a név vagy a kapcsolatok többet érnek, mint az emberi értékek. A…

Tovább

Nikosz Kazantzakisz: Zorbász, a görög (1946)

Nem lehet egyszerű dolga a modern görög alkotóknak: meg kell küzdeniük az egész klasszikus ókori örökségükkel, ami elég nagy nyomást jelenthet számukra. Bár akkora hatást valószínűleg nem tudnak még egyszer gyakorolni a kultúrára, nekik is ugyanúgy megvan a helyük a műveltség térképén, mint más…

Tovább

Charles Dickens: David Copperfield /Copperfield Dávid/ (1850)

A szerző eddig legjobban sikerült műve, végre megtalálni látszik az egyensúlyt az egyéni sorsok leírása és a társadalomkritika, vagy a realizmus és romantika között. Azért még így is időigényes az olvasása, a körülményes, nagyon angolos nyelvezet, a rengeteg szereplő állandó agymunkára késztet.…

Tovább

Jane Austen: Mansfield Park /A mansfieldi kastély/ (1814)

Mit tehet a cinikus olvasó, ha egy olyan romantikus történettel találja szemben magát, aminek a végét már előre lehet sejteni? Nos, ez nagyban függ a könyv minőségétől: ha kellően szórakoztató és igényesen megírt, érdemes rászánni az időt, még akkor is, ha a befejezést egy "na, megmondtam"-mal…

Tovább

C.S. Lewis: The Chronicles of Narnia III.: The Horse and His Boy /Narnia krónikái 3.: A ló és kis gazdája/ (1954)

Olvasási sorrendben a harmadik történet Narniából, és az első, ami teljes egészében ebben a kitalált országban játszódik, sőt a főhősök is jórészt innen származnak. Voltaképpen egy rövid epizód ez abból a korból, amikor a  Pevensie-gyerekek lettek Narnia uralkodói. Láthatjuk is őket felnőttként,…

Tovább

Gárdonyi Géza: Egri csillagok (1901)

Érdekes élmény régi kedvenceket leporolni, újra elővenni, összehasonlítani az akkori véleményünket a friss benyomásokkal. Ha jól emlékszem, még hatodikban volt kötelező olvasmány Gárdonyi regénye, és egyszerűen imádtam, 5-6-szor biztosan elolvastam az elkövetkező néhány évben. Tetszett a pörgős…

Tovább

Louisa May Alcott: Little Men /Fiatalurak/ (1871)

Az amerikai szerző saját örömére megírt, tanulságos kis epizódokból álló kötetét olvastam legutóbb. Az első két rész (Kisasszonyok, Jó feleségek) után valószínűleg képtelen volt elhagyni karaktereit, ezért inkább továbbszőtte történetüket. Pontosabban tovább foglalkozott velük - történetről,…

Tovább

Jane Austen: Sense and Sensibility /Értelem és érzelem/ (1811)

Az Emma után fenntartásokkal vágtam bele egy újabb Jane Austen-kötetbe, ugyanis a címszereplő annyira ellenszenvesre sikerült, hogy alig tudtam végigkínlódni a regényt. Szerencsére erről most szó sincs, a két testvér, Elinor és Marianne bár kissé idealizáltak, közel sem olyan idegesítőek, mint Emma.…

Tovább

C. S. Lewis: The Chronicles of Narnia II.: The Lion, the Witch and the Wardrobe /Narnia Krónikái II.: Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény/ (1950)

A sorozat időrendben második része, bár először ezt vetette papírra Lewis. Ez a legismertebb és legtöbbet idézett rész is egyben, a híres filmfeldolgozás is itt kezdődik. Megismerjük a Pevensie-testvéreket, Tumnus-t és persze újra találkozunk Aslan-nal és Jadis-szal, a gonosz varázslónővel. Ahogy…

Tovább

Giovanni Boccaccio: Dekameron (1353)

Meglepően modern világszemlélet jellemzi ezt a 14. századi történetgyűjteményt, ami nem is csoda, hiszen a humanizmus és a reneszánsz bölcsőjéből, Italiából származik. A vicces, szarkasztikus, sőt néhol kimondottan erotikus történetek a földi örömöket hangsúlyozzák az eddig uralkodó szigorú vallásos…

Tovább

Aiszóposz: Fabulae Aesopi /Aiszóposz meséi/ (I.e. 6. század)

Magyarul sokszor Ezópuszként jelenik meg a klasszikus görög meseíró, akinek állattörténeteit számos helyen, számtalan feldolgozásban olvashatjuk. Gyerekként kedves rajzokkal illusztrált mesék formájában emlékszem vissza rájuk, ehhez képest az eredeti verzió elég kegyetlen és nyers. A rövid,…

Tovább

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (1907)

Feltett szándékom újraolvasni a már-már elfeledett kötelező olvasmányokat, így előkerült Molnár Ferenc kultikus alkotása is. Talán általános iskola ötödik osztályában volt előírt könyv A Pál utcai fiúk, ez volt az első komoly feldolgozandó mű (bár jobban belegondolva, alsóban a Vuk sokkal durvább…

Tovább

C. S. Lewis: The Chronicles of Narnia I.: The Magician's Nephew /Narnia Krónikái I.: A varázsló unokaöccse/ (1955)

C. S. Lewis, Tolkien szívbéli jóbarátja, és a klasszikus gyerek-fantasy megteremtője - ez a két jelző egy egész életpályát leír, nem is akármilyet. A két angol úriember olyan örökséget hagyott hátra, ami a mai napig meghatározza a fantasy-irodalmat. Tolkien a komoly, felnőtteknek szóló vonalat…

Tovább

Az Ezeregyéjszaka meséi (900 körül)

Időről-időre érdemes visszatérni a régi klasszikusokhoz, hiszen a számtalan feldolgozás, adaptáció és utalás megértéséhez és átlátásához fontos ismerni azok forrását. Az Ezeregyéjszaka meséi között olyan gyöngyszemek bújnak meg, mint Aladdin vagy Ali baba története, valamint Szindbád utazásai.…

Tovább

Charles Dickens: A Tale of Two Cities /Két város regénye/ (1859)

Dickens ezúttal nem sanyarú sorsú angol gyerekekről írt patetikus társadalomkritikát, hanem egy másik ország nagy horderejű történelmi eseményének hatásait járta körbe. A nagy francia forradalom a modern Európa megszületésének egyik legfontosabb előmozdítója volt, ilyen mértékű lázadás a nemesek…

Tovább

Jane Austen: Northanger Abbey /A klastrom titka/ (1817)

De szeretnék itt hősnő lenni // egész nap csak pipiskedni, // Majd amikor ezt meguntam // Férjhez menni azon nyomban. // Bár a bennem elveszett költő a fenti versikével sem került elő, a regény cselekményének összefoglalására tökéletesen alkalmas ez a kis négysoros. Az Emma elemzésekor már…

Tovább

Washington Irving: The Legend of Sleepy Hollow /Az Álmosvölgy legendája/ (1820)

Egy újabb történet, amit a filmfeldolgozás miatt olvastam el, hátha az eredeti újat, többet tud mutatni. Ritka eset, hogy ez nincs így. Irving "egyolvasós" (=egyszerre, egyben letudható) novellája egy egyszerű kísértethistória, ami a kor divatja szerint megtörtént esetnek van álcázva. Az Amerikába…

Tovább
süti beállítások módosítása